Nem hallgathatjuk el, hogy a cikk kizárólag brit szemszögből íródott, viszont ettől függetlenül többé-kevésbé minden EU-s keresztény és ország esetében relevanciával bír. Nem állítjuk, hogy az EU-tól való azonnali elszakadás az egyedül járható út, hiszen a nagyon óvatos bennmaradás melletti politika is az (miként a magyar kormány vezényli) – mindkettő kifejezhet hithű keresztény hozzáállást. A cikk részletei alább, a kiemelés utólagos:

“Keresztény álláspont az EU elhagyása mellett

Az Európai Unió egy szupranacionális szervezet, amely annak ellenére, hogy 28 tagállamból áll, egyre inkább egy egységes állam feladatait látja el. Van parlamentje, kormánya, pénzneme – az euró. Az EU maga az Európai Gazdasági Közösség utódja, amely a Római Szerződéssel alakult meg 1957-ben.

1992-ben a Maastrichti egyezmény értelmében az EGK-t átnevezték EU-ra. …
Maradjunk az EU-ban, vagy lépjünk ki?

Az EU története és eredete

…mi ma az EU? 1957-ben 20 évvel a második világháború után 6 ország, Franciaország, Nyugat-Németo., Olaszo., Belgium, Luxembourg és Hollandia aláírták a Római egyezményt. Ez életrehívta a EGK-t. Ez teremtette meg a későbbi EU alapintézményeit. 1973-ra már magába foglalta a UK-t, Dániát, és Írországot. Görögorsz. 1981-ben csatlakozott.
Portugália és Spanyolország 1986-ban. Ez a 12 ország írta alá 1992-ben a Maastrichti szerződést. Ez teremtette meg az EU-t, amely felváltotta az EGK-t, és egy új európai pénznem, az euró bevezetését vonta maga után. Az ezt követő években 16 további ország csatlakozott az EU-hoz. …
2002-ben történt az első eurós bankjegy- és érmekibocsátás. Az eurót ma 28 tagállamból 19 használja. …
Hogy megérthessük, ez a bonyolult szervezet hogy jöhetett létre, meg kell értenünk, hogy milyen történelmi események vezettek az EGK-hoz. …
Egy szupranacionális európai szövetség ötlete azért született meg, hogy célül tűzze ki, hogy Franciao. és Németo. soha ne háborúzzanak többé egymással. És ne borítsák többé az Európai kontinenst háborúba. Ez vezetett először az európai szén és acélközösség megalakulásához. Ez közös piacot teremtett a szénnek és az acélnak. A Párizsi egyezmény hozta létre hivatalosan. Ezt követte az EGK 1957-ben. …
De fontos egy röviden megnéznünk az alapító személyiségei hitét is. Az EGK eredeti 6 tagállamából a 3 legfőbb állam Fr. Nyugat-No. és Olaszo. volt. Négy fő alapító atya volt – Jean Monnet, Robert Schumann Franciao.-ból, Konrad Adenauer Németo.-ból, és Alcide de Gaspari Olaszo.-ból. Mindannyian hithű római katolikusok voltak.
Az EGK megalakulása nem érthető meg a hitvallásuk megértése nélkül.
A római katolicizmus mindig is híve volt egy fölülről-lefelé jövő szociális rendszer kiépítésének, amelyet a felelősségre nem vonható és hatalmas hierarchia működtet. Róma a középkorban ténylegesen hitt a szegények megsegítésében. Úgyszintén hitt egy hatalmas és felelősségre nem vonható egyházban. Ezt groteszk módon lemásolta a mai EU szerveződése. … a döntések, hogy mire költsenek és mire ne költsenek egy felelősségre nem vonható politikai hierarchia kezében vannak.

Érdekes módon ez a római katolikus szociálpolitikai hagyomány az EU-ben együtt létezik az emberi jogok iránti szoros elköteleződéssel. Ez a szóhasználat jó részben a 18. szd.-i felvilágosodásból eredeztethető. Magában foglalja az isteni kijelentésnek, mint a jó és rossz forrásának az elutasítását. Ehelyett az emberi lényeknek “elidegeníthetetlen” jogaik vannak.
De hogy honnan tudhatjuk, hogy melyek ezek a jogok, az nem világos. Az emberi jogokon alapuló etika az embert teszi az erkölcs középpontjába. Azonban a Szentírás azt tanítja nekünk, hogy a jó és a rossz mércéje nem az ember, hanem Isten. Isten közreadja, hogy mi a helyes, és mi a helytelen – ez a mérce Isten szent és tökéletes karakterének kifejeződése. Az erkölcs keresztény szemlélete nem annyira a jogokat, hanem inkább kötelességeket hangsúlyozza.

A felvilágosodás továbbá tagadja, hogy az ember elbukott. Az áteredő bűn a tudtunkra adja, hogy annak ellenére, hogy az ember Isten képére teremtetett, egy vele született bűnre és gonoszra való hajlammal rendelkezik.
Ezen a hajlamon azonban csak Isten Szentlelkével és az újjászületéssel lehet úrrá lenni.
Viszont társadalmi szinten lehet mérsékelni bölcs és igaz törvényekkel. A római egyháznak nincs biblikus nézete az eredendő bűnről, mert nem fogadja el az ember teljes romlottságát. Róma azt tanítja, hogy az ember bukásakor csak néhány isteni adományt vesztett el, de nem romlott meg teljesen. Azonban ez olyan alap, amelyet a törvényalkotás és törvények alapjává tenni egészségtelen és téves. Mindazonáltal az EU egész törvényalkotási rendszere az emberi jogok elméletére épül, és szerződései hosszasan hivatkoznak az emberi jogokra.
… az EU alapító atyái azonban máshogy gondolták [nem nemzetállami alapon]. Ők egy európai föderalista államot akartak. Jean Monnet egyszer azt mondta, hogy “nem lesz béke Európában, ha a nemzeti szuverenitás alapján építik újjá magukat”.

Aktuális kérdések

Két fő aktuális ügy van, amelynek kapcsán aggályossá válik az EU-ban maradásunk. Az egyik az, ahogy az uniós központi bank (ECB) kezeli a 2008-ban az USA-ból elindult gazdasági válságot. E válság nagy hatással volt Európára, kiemelten pedig Görögországra. Az ECB reakciója nagyon aggasztó. Olyan politikát folytat, amely évi 80 milliárd euró kibocsátásával igyekszik tehermentesíteni, azonban ilyen mértékű adósság felhalmozása az eurózónán belül veszélyes.
Keresztényekként az kell, hogy legyen a célunk, hogy a kormányaink bölcsen költekezzenek, és az egyedüli módja, hogy meggátoljuk, hogy a brit adófizetők pénzét felelőtlenül elköltsék: a kilépés. Az se kerülje el a figyelmünket, hogy az EU-ban alacsonyak a növekedési arányszámok és magas a munkanélküliség. Ám a munka nemesít, nekünk pedig muszáj, hogy számítson, hogy a kormány milyen politikát folytat, amely lehetővé teszi a munkavállalást.

A másik fő ügy a szíriai krízis és a tömeges bevándorlás, amelyet Európa felé elindított. A szíriai krízus bevándorlási hullámokat idézett elő Európában. Némelyik bevándorló azonban terrorista, miként a legutóbbi brüsszeli és párizsi terrormerényletek mutatják. Ha az Egyesült Királyság továbbra is az EU tagja marad az azt jelenti, hogy nem szabályozhatjuk a saját országunkba történő bevándorlást. Így nem is szavatolhatjuk a saját biztonságunkat se.

Konklúzió

A fentebbiekből láthatjuk, hogy az EU egy olyan intézmény, amely alapításától fogva arra irányul, hogy felszámolja a nemzeti szuverenitást. De mivel Isten rendelte el a nemzetek létezését, a nemzeti függetlenség olyasvalami, amelyet becsülnünk kell. Az EU-nak olyan politikai struktúrája van, amely bonyolult és nem lehet számonkérni. Törvényei olyan elveken alapszanak, amelyek bibliátlanok. Ezzel szemben itt az Egyesült Királyságban van egy demokratikusan felelősségre vonható parlamentünk, és egy protestáns alkotmányunk, amely elismeri Istent és az Ő Igéjét.
Nagy fájdalmunk, hogy a parlamentünk olyan sok istentelen törvényt fogadott el. De ha a nemzet visszatér a keresztény hithez és a Bibliához, átírhatjuk ezeket a törvényeket.
Sok területen az EU hazánkat mind gazdasági, mint fizikai veszélyeknek teszi ki. Amíg az EU tagjai maradunk, addig nincs mód rá, hogy megszüntessük ezeket a veszélyeket. De ami még ezeknél a megfontolásoknál is fontosabb az a keresztény elv: az EU nem ismeri el az igaz Istent és Igéjét.”


Forrás: in: Protestant Truth Society Magazine – Május-Június 2016 – Vol 22; No. 3

[a magazin konzervatív, felekezetközi presbiteriánus-baptista – a szerk.]