Keresztény Rekonstrukció – a Biblia az élet minden területén

Hitelvek, profil

Az oldal kálvinista, a főszerkesztő kálvinista baptista

Dogmatikailag jelen oldal az ortodox kálvinizmus pártján áll, hogy ez alatt mi értendő, azt tömören a következő hitvalláscsoportokkal foglalhatjuk össze: 1) anglikán részről: A 39 Cikkely és a Lambethi artikulusok; 2) presbiteriánus részről: az Egység Hármas Formulája (Belga hitvallás, Heidelbergi káté és a Dorti kánonok), vagy a Westminsteri hitvallás valamint a Kis- és Nagykáté; 3) baptista részről: az 1689-es Második Londoni hitvallás, az 1693-as Baptista Káté, továbbá az 1680-as Ortodox Katekizmus. A cikkírók az ezekben kijelölt csapásirányokat követik. Az oldal főszerkesztője a kálvinista baptizmust osztja a 3)-kategóriát. Az itt publikálók quia és quatenus módon egyaránt követhetik a fenti hitvallásokat.

Ha a kálvinizmust minimalista módon értjük, akkor a Dordrechti öt pontot és a Formula Consensus Helvetica elfogadását kell érteni alatta (jelen esetben azt hozzátéve, h. az ún. alacsony szövegkritikát is alkalmazzuk, lsd. itt). Az oldal tevékenysége az általános ortodox (kálvinista) szellemiségű dogmatikai-etikai értekezésekre is kiterjed, elsősorban – de nem kizárólag -, olyan témákra, amelyek egy férfias kereszténységet erősítenek, vagy alapoznak meg. Az olvasó sokféle típusú cikket megtalál itt, ez cikkek megjelenését részben az befolyásolja, hogy Magyarországon milyen témában van szükség eligazításra, miből szenvednek az itteni hívek hiányt.

Külön kiemelnénk a karizmatikus-kérdést, ennek kapcsán leszögezendő, hogy nem támogatjuk csak a szesszacionista és a “nyitott, de elővigyázatos” álláspontokat. Az apostoli típusú csodás karizmákra való buzdítást (“mindennek kell történnie ma is, amit az ÚT leír, még akkor is, ha nincs rá felszólításunk”) és hasonlókat viszont elhamarkodottnak és veszélyesnek tartjuk.

Az oldal domínium-teológiai gyűjtőoldal

Az oldal az uralmi, avagy – magyaros körülírással – a társadalmat befolyásolni szándékozó teológia, illetve teológiák képviselője. Ez a befolyásolás az egyházon kívül még végbemehet az oktatásügyben, de olyan területek is, mint a jogrendszer-törvénykezés, vagy a szociális rendszer. Sokféle uralmi teológia létezik. Ezek közé tartozott az egyesek szerint 1995-ig létező, vagy legalábbis addig fénykorát élő, úgynevezett keresztény rekonstrukcionista mozgalom is. Ez más szóval egy teológiai iskola a kálvinizmuson belül. Több szervezetet és gyülekezetet foglal magába, több felekezetből, legtöbb tagja mégis talán a presbiterianizmusból kerül ki. Itt a híres rekonstrukcionista szerzőktől sok írást jelentetünk meg magyarul, mivel óriási szellemi teljesítményük volt, és még most is van azoknak, akik még élnek közülük. Továbbá azért is, mert úgy látjuk, hogy teológiai meglátásaik teljesen nélkülözhetetlenek napjainkban Isten igaz (reformált) egyháza számára.

Andrew Sandlin teológus meghatározása alapján a keresztény rekonstrukcionista teológiának 5 jellemzője van, melyek: a preszuppozicionalista apologetika, a klasszikus ötpontos kálvinizmus, a teonómia, a posztmillenizmus és a domíniumteológia (annak részletesen kidolgozott teológiája, hogy a kereszténység konkrétan hogyan hasson a társadalomra és az államra). A keresztény rekonstrukcionista teológia tehát egy speciális kálvinizmus. Minderről bővebben leírást, bemutatást talál az olvasó itt.

[A bennfentes rekonstrukcionista testvérek számára megjegyezzük, hogy a túlzottan egyházcentrikus és részlegesen lutheránussá váló James B. Jordan féle egyházkoncepciótól távol tartjuk magunkat, mivel nem tartjuk azt igeszerűnek. Ezzel egyidejűleg természetesen elismerjük Jordan korai érdemeit.  Az etnicitás és nemzeti identitás kapcsán fellángoló modern vita kapcsán pedig Prof. Francis Nigel Lee és a történelmi protestantizmus álláspontján állunk, és nem vagyunk internacionalista keresztények.]

Ugyan a rekonstrukció törvényértelmezése teonomista (azaz azt mondja, hogy Isten Ószövetségben leírt, meg nem szüntetett erkölcsi törvényeinek részletekbe menőek mintául kell szolgálniuk a mai társadalomnak, még akkor is, ha nem is egy az egyben való lemásolásról van szó), tiszteljük a nem teonomista domíniumteológusokat is, tőlük is megjelenhetnek írások.

Ilyen módon az oldal tehát egyfelől egy domínium-teológiai gyűjtőoldalnak minősül és egy átfogó keresztény társadalmi átalakulást sürget, másfelől pedig hiánypótló ortodox kálvinista művek is jelennek meg rajta, ezért ortodox kálvinista ismeretterjesztő oldal is – bár nem tagadjuk, hogy inkább a felnőttkeresztséget szeretnénk hirdetni a kálvinista/partikuláris baptizmuson keresztül.

Miért van szükség egy átfogó keresztény társadalmi átalakulásra (rekonstrukcióra)?

Ehhez fel kell tennünk egy alapvető kérdést: mi egy egyház legfontosabb feladata? Nem csak az, hogy doktrinálisan helyes tanításokat adjon, hanem hogy olyan módon vesse meg a lábát az adott társadalmi közegben, hogy ott szava, súlya legyen. Az utóbbi pár évszázad alatt sikerült az ortodox-kálvinista egyházaknak-gyülekezeteknek olyan irányba mozogni, hogy teljességgel kiszoruljanak a társadalomból, és kis klubokként, furcsa kuriózumokként egzisztáljanak. A köztudatban legfeljebb úgy vannak jelen, mint történelmi jelenségek mai maradványai.

Hazánkban a konzervativizmus alatt kevésbé az orthodoxiát, de még csak nem is a Sebestyén Jenő neve által fémjelzett történelmi kálvinizmust (ami tulajdonképpen teológiáját tekintve orthodox), azaz nem a dorti 5 pontos kálvinizmust, hanem inkább egy-egy szellemi vezető köré csoportosuló, sokszor bezárkózó és pietisztikus, megtérés-központú „kálvinizmust” értenek.

Ennél a pontnál, nem szabad megállni, hiszen a megtérés csak a kereszténység abc-je, kezdete. Tovább kell lépni, és ebből az állapotból ki kell törni, amikor az igaz kereszténységet úgy népszerűsítjük, hogy az nemcsak doktrinálisan helyes, hanem társadalmilag is hatást fejt ki, és NEM KIZÁRÓLAG a történelmi hagyományok, a tradició okán, hanem azért, mert a bibliai doktrínákat következetesen alkalmazza, mégpedig olyan vonatkozásokban is, amiket többnyire a keresztények körében világinak tartanak és elkerülnek.

Ilyen szellemiségben bármely teológiához valamelyest értő (esetleg akár laikusként is) embert buzdít a főszerkesztő a publikálásra.

Moderálási elvek

Végezetül egy mondat, a moderálási elvekre vonatkozóan: csak a cikkek tartalmára reflektáló (érvelő, kérdező stb.) hozzászólások leközlésére van mód, azonban parttalan szitkozódás, szidalmazás leközlésére nincs, így az ilyen jellegű hozzászólások moderálva lesznek – ugyanis nem illendő szándékosan provokálni az oldal üzemeltetőit. A személyesebb jellegű, vagy nem témához kapcsolódó kérdéseket a kapcsolat menüpontban (fölül) szíveskedjenek megírni.

Camisard