Ennek a hitvallásnak egy későbbi változata volt az Ócsai hitvallás (ha minden igaz a hivatalos neve: A Magyar Baptisták Szervezete Hitvallomása – 1905), amelyet a 20. szd-i magyar baptisták használtak 1980-ig. Letölthető lesz pdf formátumban is, amint teljesen elkészülnek az igehelyes alátámasztások.

Addig is folyamatosan frissül, a beillesztett szöveg lent található.

A 19. szd. végétől lett hivatalos vallás a baptizmus Magyarországon, ezért szükség volt a jelen hitvallás megalkotására az aktuális állammal való viszony rendezése és hivatalossá tétele miatt. Korábban a baptista gyülekezetek egyszerűen a Második (1689-es) Londoni Baptista Hitvallást fogadták el. Az 1905-ös változatot nem sikerült megtalálni az interneten, ezért az 1898-assal be kell érni. Ennek teljes címe: Hitvallomása és Szerkezete a Keresztelt Keresztyén Gyülekezeteknek, amelyeket közönségesen Baptistáknak neveznek – a Szentírás bizonyítékaival ellátva.
Utóbbi és a Második Londoni hitvallás között szellemiségbeli különbség nincsen, konzervatív kálvinista hitvallás mindkettő, mindkettő vallja a teljes Szentírás infallibilitását, azonban az ócsai számos részt kihagy, amelyet a Második Londoni lefed.

Digitalizálását azért tartottuk fontosnak, mert a Magyarországi Baptista Egyház jelenlegi (elvileg 1980-óta érvényben lévő) hitvallása láthatólag nem tör lándzsát a Szentírás tévedhetetlensége mellett, és beéri csak a hit kapcsán lévő tévedhetetlenséggel (mint egy barthiánus hitvallás). Úgyszintén nem áll ki a kálvinizmus pontjai mellett, hanem arminiánus. Így hát mi leközlünk egy igazi kálvinista baptista hitvallást.

A hitvallás végén megtalálhatja az olvasó, honnan digitalizáltuk. Az eredeti fényképezett dokumentum számos alkalommal a lapszéleket lehagyja (rendszerint 2-3 karaktert), ezeket mi egészítettük ki, hogy az olvasónak ezen ne kelljen gondolkoznia.
A dokumentum jellegzetessége továbbá a régies helyesírás: ezt sokszor megtartottuk, azonban ott igyekeztük javítani, ahol már szubjektív meglátás alapján a mai szemnek nagyon zavaró. A teológiai fogalomkészlet terén is érzékelhető, egyfajta kiforratlanság, ez több oknak tudható be, mindenesetre pl. a Szentírás, előfordul szentirásként és szent irásként, a Szentlélek, lélekként stb. ezeket többnyire nagy kezdőbetűre javítottuk. Továbbá ugyan ez a terminológia nem is mindig konzekvens, így egyszerre alkalmaz egy tradícionális egyházi formulát és sajátos baptista formulát: az egyházról szóló fejezetben az egyházat gyülekezet néven fejti ki (baptista vonás), azonban végig megtartja az “anyaszentegyház” kifejezést is (feltehetőleg 16. szd.-i református örökség). Valójában mindkét megfogalmazás legitim lehet: az “ekklesia” szó voltaképpen a gyülekezetet jelent, csak a gyülekezet bizonyos kontextusban érthető az összes gyülekezetre: azaz az egyházra.
A hitvallás a saját táborát keresztyénként jelöli, mely bevett írásos forma volt a protestáns keresztényeknél, leginkább a reformátusoknál, sőt még ma is használatos régies formája ellenére. A irat főcímében még megjelenik a keresztelt keresztyén szókapcsolat is. Ez arra utal, hogy a saját (felnőtt)keresztségüket tekintették legitimnek a magyar baptisták, de ugyanakkor a keresztelés szótól nem zárkóztak el (a modern magyar baptizmusra inkább jellemző, hogy a keresztelés helyett, helyettesítő szinonímaként a bemerítés szót használja).

Alább a teljes hitvallás:

Baptisták hitvallomása és szerkezete (1898)

1. Czikk.
Az Istennek igéjéről.

Hisszük, hogy az Ó-testamentumban foglalt szent írások, úgymint: Mózes öt könyve – Jósué könyve, a Bírák könyve, Ruth könyve, Sámuel két könyve, a Királyok két könyve, a Krónika két könyve, Esdrás könyve, Nehémiás könyve, Eszter könyve, Jób könyve, a Zsoltárok könyve, a példabeszédek könyve, a Prédikátor könyve, az Énekek Éneke, Ézsaiás, Jeremiás és az ő Siralmai és Ezékiel próféták könyvei, továbbá Dániel, Hóseás, Jóel, Ámós, Abdiás, Jónás, Mikeás, Náhum, Habakuk, Sofóniás, Aggeus, Zakariás és Malakiás próféták könyvei, – valamint az Új-Testamentomba foglalt szentírások – úgymint: Máté, Márk, Lukác és János evangéliumai, – Lukácsnak az apostolok cselekedeteirő írt könyve, – Pál levele a Rómabeliekhez, Pál két levele a Korinthusbeliekhez, – Pál levelei a Galátzia, Efézus, Filippi és Kolossébeliekhez, Pál két levele a Thesszalonikabeliekhez, – Pál két levele Timótheushoz, Pál levelei Titushoz és Filemonhoz, Pál levele Zsidókhoz, Jakab levele, Péter két levele, Jánosnak közönséges három levele, Júdás levele és János Jelenése – valósággal a Szetnlélektől ihlettetetett (1); úgy, hogy ezen könyvek együttesen képezik az emberiségnek adott egyedül igaz isteni kijelentést, s az Isten megimerésének egyetlen forrását, s ezeknek kell a hit és életmód egyetlen szabályának és zsinórmértékének lenni (2).

1) 2Tim 3:16, 2Móz 19:9; 2Sám 23:2; Ézs 1:2; Jer 1:9; Az Írás meg nem hamisíttathatik Jn 10:35; 2Pt 1:20-21; Zsid 1:1; Lk 10:16; Mt 10:20;  1Thessz 2:13; 1Kor 2:13.
2) 2Pt 1:19; Zsolt 119, 105; Lk 16:29-31; … a teljes Írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, feddésre … 2Tim 3:15-17; Rm 1:16; … a miket Írok, az Úr parancsolatai 1Kor 14:37; Gal 1:8 (Rm 16:25. 26. 3. 21.; Jel 22:18)

2. Cikk.
Az Istenről.
Hisszük, hogy csak egy élő igaz és örökkévaló Isten van: (1) *az Atya, a Fiú és a Szentlélek (2) tökéletesek természetük és tulajdonságaik tekintetében, örökké egyenlők és elválhatatlanok (3), úgy, hogy az Atya igaz örökkévaló Isten(4), a Fiú igaz örökkévaló Isten (5), a Szentlélek igaz örökkévaló Isten (6), s mi még sem hiszünk három istenekben, hanem csak egy örökkévaló (7), mindenható (8), bölcs (9), mindentudó (10), mindenütt jelenvaló Istenben (11). Ezen Istennek ismeretéhez az ember egyedül a Szentírás isteni kijelentése és a Szentlélek által juthat (12).

1) … egy Isten 5Mózes 6:4 (1Kor 8:4, 6 1Tim 2:5)
2) … az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében Mt 28:19 (1móz 1,26, 3, 22; Ézs 61,1. Mt 3:16,17 Ján 14:26, 2Kor 13:13 1Jn 5:7)
3) Jn 10:30, 1Jn 2:23; … aki engemet lát, *látja az Atyát* (Jn 14:7 10 Jn 16:13, 14)
4) Isten … Atyja Ef 4:6 (Mt6:9)
5) örökre áldandó Isten Rm 9:5; Jn 1:1-14; Jn 20:28; 1Jn 5:20; Zsid 1:3-10 (Ézs 9:6, Jer 23, 5.6 Jn 5:23, 8, 58, 59)
6) 1Kor 2:11; Mt  12:32; Apcs 5:3-4; 1Móz 1:2; Zsolt 33:6; Apcs 20:28; 1Kor 3:16-17, 12 11 Ef 4:30, 1Pt 4:14)
7) Zsolt 92:2 (2Móz 5:14; 1Tim 1:17).
8) Jel 4:8, 1Móz 17:1
9) az egyedüli bölcs … Rm 16:27 (11,33.34 Ézs 40:28)
10) Apcsel 15:18; Zsid 4:13 (Zsolt 139,7-10)
11) Jer 23:24 Zsolt 139:7-10
12) 1Kor 1:21; 1Kor 2:14; Jn 14:26 (Mt 11:25,27; Rm 10:17)

3. Cikk.
A bűnről.
Hisszük, hogy Isten az első embert a maga képére teremtette (1), igazságban, szentségben, jóvá (2), képessé Istent dicsőíteni, s vele egyetemben boldogul élni (3). A sátán ravaszsága által (4) bűnbe esett az ember, elfordult Istentől, elveszté teremtőjének képmását, s csakhamar testileg és lelkileg a halál állapotába jutott (5). S minthogy az emberek valamennyien Ádámnak magvából származtak, mindnyájan egyenlőképpen ugyanazon bűnös és teljesen megromlott természetnek részesei (6), úgy, hogy bűnben fogantattak és születtek (7), haragnak gyermekei (8), minden jónak cselekedetére szintén alkalmatlanok s kedvetlenek, minden gonoszra pedig képesek és hajlandók (9).

1) 1Móz 1:27
2) igazságban Préd 7:30; 1Móz 1:31, 1Móz 2:25;
3) 1Móz 3:8
4) ama kígyó … régi kígyót … Jel 20:2; Jn 8:44.
5) 1Móz 2:17; Mt 8:22 Ef 2:1 Rm 8:6 (Rm 6:23; Kol 2:13)
6) Jn 3:6; Rm 5:12,18; 1Móz 6:3
7) Zsolt 51:7; Zsolt 58:4;
8) Ef 2:3
9) Rm 8:7; 1Móz 8:21, Jer 17:9; Mk 7:21,22; Lk 24:25; szívüknek keménységét Mk 16:14; haszontalanokká … nincsen csak egy is Rm 3:10-13;

4. Cikk.
A megváltásról.
Hisszük, hogy Isten az embert bukásának rettenetes következményeiből más módon meg nem szabadíthatta, mint szent igazságának tökéletes kiengesztelése és kielégítése által (1); miért is örök időktől fogva elrendelte az Ő egyszülött Fiát a Jézus Krisztust engesztelő áldozatul (2). Ennélfogva az Isten által kijelölt időben megjelent a Krisztus az élő IStennek Fia a földön (3), bűnös testnek alakjában (4), melyben örök istenségét egyesíté az emberi természettel (5), valóságos emberi lélekkel és emberi testtel (6), amelyek azonban tökéletesek és tiszták és szennynélküliek voltak és maradtak, úgy, hogy soha Jézusnak sem szívében, sem külső életében bűn nem találtatott (7). Eképp tanúsított munkás engedelmet, helyettünk betöltvén az egész isteni törvényt (8) és szenvedett, testét és lelkét áldozatul adván mi érettünk (9). Átokká lőn érettünk (10), midőn Istennek haragját, bűneink büntetését magára vette. (11) Hisszük, hogy az Isten Fiának ezen örök teljes érvényű megváltása (12) üdvösségünknek egyetlen oka (13), s általa részesülünk minden bűneink és vétkeink bocsánatjában (14), megigazulásban (15), örök igazságban (16), halál, ördög és pokol előli szabadításban (17) és örök életben (18), valamint, hogy általa erőt nyerünk a bűnt gyűlölni s neki meghalni (19), a jót akarni és cselekedni (20). Miután a Krisztus elvégezte a megváltást az Ő halála által (21), feltámadott harmadnapon a halottakból (22), felment a mennyekben (23), ült a felség jobbjára a magasságban (24) és alá küldte hozzánk az ő Szentlelkét (25), mely hajlandóvá tesz bennünket e dicső megváltásnak áldásait hit által elfogadni (26). Mint főpap esedezik érettünk az Atyánál (27) s velünk vagyon minden napon a világ végezetéig (28), s majdan végül bevezet a mennyekbe, hol elkészítette nekünk a helyet (29).

1) Zsid 9:22; Zsid 10:5-6;
2) rendeltetett 1Pt 1:20.
3) Gal 4:4; Mt 16:16; Mt 3:17;
4) Rm 8:3
5) Kol 2:9; 1Tim 3:16, Rm 1:3-4
6) Mt 26:38;  Zsid 2:14; 1Tim 2:5;
7) Jn 8:46; 1Pt 2:22; a bűntől megválva Zsid 4:15
8) Mt 5:17; Gal 4:4; Rm 10:4; engedelmessége Rm 5:19; Zsolt 40:8-9, Mt 20:28; Ézs 42:21
9) Ézs 53:4; Zsid 5:8; Fil 2:8; Lk 22:19; Zsolt 22:15-16; Ézs 53:11; Mt 26:38; Lk 22:44; Zsid 9:28; Zsid 9:14,26 – 10, 12. 14.
10) Gal 3:13
11) Zak 13:7; MT 27:46; 2Kor 5:21; Ézs 53;
12) Zsid 9:12; Ézs 45:17;
13) Zsid 5:9 békességünknek Ézs 53:5
14) Ef 1:7; Kol 1:14; 1Jn 1:7; Mt 26:28; Apcs 20:28;
15) megigazulnak Rm 3:24; megigazulván Rm 5:1;
16) Ézs 61:10; Jer 23:6; 2Kor 5:21; Dán 9:24
17) 1Kor 15:26. 54. 55. ; Jn 6:40; 1Móz 3:15; 1 Ján 3:8; Zsid 2:14-15; Ef 4:8; jövendő haragtől 1Thessz 1:10.
18) 1Jn 5: 11. 12.; Jn 11:25,26 (Jn 3:36. 10, 28.; 2Tim 1:10)
19) Tit 2:14; Rm 6:14; megtisztítja 1Jn 3:3; megtisztítván Apcs 15:9;
20) Fil 4:13; véghezvigyétek Fil 2:13; Rm 7:21,22.
21) Jn 9:30;
22) (Mt 28; Mk 16; Lk 24; Jn 20) Apcs 2:32;
23) Lk 24:51; (Mk 16:19; Apcs 1:9)
24) Mk 16:19; Zsid 1:3; Zsid 8:1;
25) Apcs 2:4; Jn 15:26, 16:7-14
26) Apcs 16:14; Rm 5:5; Rm 8:14; Jn 16:13,14 (Gal 5:5)
27) Zsid 4:14; Rm 8:34; 1Jn 2:1
28) Mt 28:20;
29) Jn 14:3; Jn 17:4;

5. Cikk.
Az üdvösségre való elválasztásról.
Hisszük, hogy örök időktől fogva volt Istennek szabad, semmi kívüle lévő által be nem folyásolt tetszése (1) és határozott eltökélése, hogy a bűnösök megváltassanak (2). Ez okból, valamint már a világ alapjának megvetése előtt az Istenség kinyomozhatatlan könyörülő szeretete által elhatároztatott, hogy a Jehova legyen emberré levése és halála által a Megváltó (3), azonképpen az elkárhozott emberi nemzetség közül azon egyének, kiknek az idők folytán a megváltás tényleg sajátjokká váljék, az Atya által el is választattak (4), neveik az égben felirattattak (5), ők maguk a Megváltó kezeibe adattak (6), mint az Ő tulajdon népe (7), mint nyájának juhai, kikért életét adni készen volt (8), mint öröksége 89), mint halálos küzdelmének zsákmánya (10) s mint menyasszonya (11). Ezeknek adatott az örök élet a Krisztusban (12) s egyszersmind elrendeltettek mind azon eszközök, melyek őket a Krisztusban való hithez, a szentséghez s az örök üdvösséghez juttassák (13). Istennek ezen rendelete változhatatlan és örök (14), úgy, hogy azok, akiket illet, az elválasztottak, a Krisztus kezeiből ki nem ragadtathatnak (15), sőt inkább IStennek ereje által a Krisztushoz való hitben és szeretetben megtartatnak, míglen dicsőségének örökös társai lesznek (16).

1) Ef 1:11; Rm 11:34
2) Jn 3:16
3) Apcs 2:23; Apcs 3:18 (Ef 3:10,11)
4) valakik … elválasztattak valának .. Apcs 13:48; nektek Mt 25:34; Mk 13:20; Jn 6:37; Jn 6:65; Jn 15:16; Apcs 16:6; Apcs 18:9,10; Rm 8:28, 33; Rm 9:11-16; Rm 9:10; …kegyelemből való választása szerint Rm 11:4, 5, 7; Ef 1:4; 2Thessz 2:13; 2Tim 1:9;  Zsolt 65:5 (Mt 20:16; lk 18:7; 1Kor 1:26-29; Ef 2:8,10; Kol 3:12; Zsolt 33:12)
5) Jel 17:8; Dán 12:1 (Lk 10:20; Fil 4:3; Jel 20:12,15)
6) ő érettük … azokért Jn 17:6,9,11,24.
7) Mt 1:21 (Apcs 18:10; Ézs 53:8)
8) Jn 10:15,16,26,27;
9) Ef 1:18 (Zsolt 28:9)
10) Ézs 53:12;
11) Jel 21:9 (Zsolt 45; Énekek éneke)
12) valakiket neki adtál Jn 17:2 (Jn 10:28; Rm 5:21, 6:23; 1Jn 5:11)
13) hívta.. igazította.. dicsőítette Rm 8:29,30; ..megszentelésére .. engedelemmel … újonnan szült 1Pt 1:1-3 (Ef 1:19; Ézs 43:5-7)
14) Rm 11:29; elvégzi .. Fil 1:6; Ézs 54:10; Zsolt 89:31-35; Ézs 65:17-19
15) bizonnyal … Rm 8:35-39; Mt 4:24; Jn 6:39; Jn 10:28 (Rm 7:23 25).
16) 1Kor 1:8; Istennek erejétől… 1Pt 1:3-5; Jn 13:8; Zsolt 91:16

6. Cikk.
A kegyelem eszközökről s ezek sorrendjéről.

Hisszük, hogy az Isten a kegyelem bizonyos eszközeit rendelte, melyek által a bűnösöket magához vonja, s nekik az üdvöt, melyet a Krisztus szerzett, tulajdonukká adja. Isten ezekre nézve bizonyos sorrendet állapított meg, mely általunk, az isteni akarat megszegése nélkül, meg nem rontathatik 1). Legelőbb alkalmaztatik: a) az Istennek Igéje (2). Kik ez által a Szentlélek befolyása következtében megtértek, a Krisztus anyaszentegyházához csatoltatnak, b) a keresztség által (3) s az Anyaszentegyház tagjai ünneplik, c) az Úrvacsorát (4), a Krisztus halálának hirdetése és a vele való legbensőbb közösség végett (5). Ebben egyszersmind a szenteknek közössége is legkiválóbb kifejezését találja (6). De az imádság a lelke mind ezen eszközöknek (7), valamint általában a kegyelmi állapotnak (8); az megjelenik az új élet első pillanával (9) és soha többé el nem múlik.

1) beszédemben .. Jn 8:31; Jn 14:21,23; mindazokat, amelyeket parancsoltam … Mt 28:20; rendtartásotokat Kol 2:5;
2) Mk 16:15; Apcs 2:14; Apcs 8:5; Apcsel 8:35; Apcsel 16:13; mindazoknak Apcs 16:32 (Apcs 10:34-44; 18:4,5)
3) a) hiend és b) megkeresztelkedik … Mk 16:16 (Acpsel 2:41, 8:12, 37, 38. 16:15,33, 10, 48)
4) Apcsel 2:41,42 (Apcs 20:7)
5) Jn 6:56
6) 1Kor 10:17;
7) imádkozott Lk 3:21; híván … Apcsel 22:16
8) Apcs 2:21 (Rm10:11-14)
9) Apcs 9:6(?); imádkozik Apcs 9:11

7. Cikk.
A bűnös megtéréséről az Istennek Igéje által.

Az üdvnek útja ez, hogy az ember az Istennek Isgéje által, mely élő és hatható (1) bűneinek mély álmából felébresztetik (2) bűneit és hibáját megismeri és szívből bánja (3). Veszedelmének érzetében a Krisztushoz (4), mint egyedüli megmentője s üdvözítőjéhez menekszik (5) s az Ő benne való hit által veszi bűneinek bocsánatját (6) s szívébeni bizonyságát annak, hogy ő Istennek gyermeke s az örök élet részese (7). A bűnös szívének és értelmének e nagy átváltozása kizárólag a Szentléleknek műve (8), ki Istennek kegyelmes akaratja szerint az Igét mindenható, sikerdús hatásával kíséri (9); ez által a testies ezületű bűnös újjászületését eszközli (10), szívét megnyitja (11), lelkét megvilágosítja (12), s a Krisztusban való élő hitet létre hozza (13).

1) Zsid 4:12; Jer 23:29
2) Apcs 2:37; Ézs 55:10-11 (Lk 16:29-31)
3) 2Kor 7:10; Luk 18:13; Zsolt 51:6; Apcs 17:30 (Lk 7:37-48)
4) Jn 6:37; Mt 11:28;
5) Apcs 4:12; Jn 14:6 (Jn 3:36)
6) Rm 3:24,25,26; Apcs 26:17-18
7) Rm 8:16-17; Gal 4:6; 1Jn 5:10-11 (Ez? 1:13-14, 4:30; 2Kor 1:21-22)
8) 1Kor 6:11; 1Kor 12:?; Jn 6:45
9) 1Thessz 1:5; 1Kor 2:4-5; Jn 6:63; mindaokra .. hallgatják … magasztalják Istent Apcs 10:44-46 (Ezék 37:7,19, ?)
10) Jn 1:13; születik … szükség … újonnan születnetek Jn 3:3,5,6,7; Jak 1:?; 1Pt 1:23; új teremtés Gal 6:15;
11) Apcs 16:?
12) Ef 5:8; 1Kor 2:14
13) Ef 2:8

8. Cikk.
A szent keresztségről.

Hisszük, hogy az Új-testamentom határozott kijelentése szerint, a Krisztus által szereztetett szent keresztség, mely az Ő visszajöveteléig a hívők számára folyton megmaradjon (1) abban áll, hogy a megkeresztelendő az Úrnak erre rendelt egy szolgája által az Atyának, a Fiúnak és a Szenléleknek nevében egyszer víz alá meríttessék és abból ismét kiemeltessék (2). Csak íly módon teljesíttetik az isteni parancs (3) és tartja meg Krisztusnak szerzeménye, mély, eredeti jelentését (4). A Szentírás egészen határozottan megjelöli azon személyeket, kik magokat ez intézménynek alá vessék, s e kegyelem eszközt hálás szívvel megragadják, ugyanis, egyedül oly emberek, kik mindegy bár mely néphez tartozzanak is, előbb az evangyélium és Istennek szabad kegyelme által bűneikből megtéríttettek a Krisztushoz, s Ő benne teljes szívvel hisznek, mint megváltójukban (5).
A keresztség a Krisztusbani hitnek és szeretetnek első gyümölcse, az Úr iránti engedelmesség megkezdése (6) s az Ő anyaszentegyházába való belépés (7). A bűnösnek, ki a bűn irtózatosságát s egész lényének kárhozatosságát (8) megismerte, ünnepélyes nyilatkozata és vallomása ez (9), hogy minden reményét egyedül Üdvezítőjének a Jézus Krisztusnak halálába és feltámadásába helyezi (10) és benne mint a bűn átka és zsoldjától való megszabadítóban hiszen (11), hogy magát testtel s lélekkel a Krisztusnak által adja s Őt felölti (12), mint igazságát és erejét (13), hogy az embert megöldökli s a Krisztusnak egy új életbe járni áhítoz (14).
A keresztség azonban egyszersimd Istennek ünnepélyes nyilatkozata és biztosítása a hívő, megkeresztelendő irányában, hogy ő a Kirsztus Jézusban el van merítve (15) s eképp vele együtt meghalt, eltemettetett és feltámadott (16), hogy bűnei lemosattak (17) s hogy ő Istennek kedves gyermeke, a kiben az Atya gyönyörködik (18).
A keresztség határozottabban és hathatósabban idézze föl a megkeresztelendőben megszabadításának s üdvösségének tudatát (19) s ezt akarja Isten eszközölni a Szentlélek általi elpecsételéssel (20), azonban csak ott, hol ő előzőleg ezen lélek által az isten Fiában s az Ő halálában s feltámadásában való igaz üdvözítő hitet létre hozta (21).
A keresztségnek sajátsága, hogy csak egyszer teljesíttetik, míg a kegyelem többi eszközei a keresztyének egész életén át ismételtetnek és megújíttatnak, épp azért felette fontos, hogy ezen egy cselekmény helyesen történjék.

1) megtartsák mind azokat … a világ végezetéig Mt 18:19-20;
2) így illik nekünk … MT 3:13-15; megkeresztelkedék a Jordűnban Jánosról Mk1:9; kijöve a vízből Mt 3:16; sok víz vala .. mennek , ő hozzá … Jn 3:23; egy vízhez … leszállának mindketten a vízbe … megkeresztelé … vízből kijöttek Apcs 8:36,38,39;
3) egy a keresztség … halálának hasonlatossága Rm 6:?
4) eltemettettek … ő vele … megeleveníttetett Kol 2:12,13
5) hisz … megkeresztelkedik Mk 16:16 térjetek … kik azért örömest vevék Apcs 2:37,38,41; hívőknek… férfiaknak …. asszonyoknak Apcs 5:14; hittek … Aocs 8:12; teljes szívedből hiszel Apcs 8:37; hitt .. egész házanépével egybe … hallván hisznek vala Apcs 18:8; öltöztétek … Gal 3:26,27; Apcs 10:42-4?, 16:13-15; Mk 1:5, Lk 3:3;
6) Apcs 2:28,41; Apcs 9:6; Apcs 22:16; barátaim … melyeket parancsoltam néktek Jn 15:10,14 (Mk 16:16)
7) egy testté keresztelkedtünk 1Kor 12:13 szaporítja a gyülekezetet Apcs 2:47
8) jó lelkiismeretnek Istennel való kérdeződése 1Pt 3:21; megmosván testünket tiszta vízzel … Zsid 10:22-23; Zsid 4:14;
9) megfeszítétek … szívükben megkeseredének Apcs 2:36,37; a kit te kergetsz … félvén .. rettegvén … sem evett … sem ivott Apcs 9:5,6,9; Apcs 16:29,30 (Mt 3:6)
10) Térjetek meg … Krisztus nevében bűnöknek bocsánatjokra Apcs 2:38; halálába … meghaltunk … hisszük Rm 6:3,8; 2Kor 5:15
11) [innen a kiemeléseket nem mindig ismétlem – a szerk] Rm 6:23; Rm 6:10,11 (Ézs 53:5; Apcs 8:35)
12) Krisztust öltöztétek Gal 3:26,27
13) igazság és erő Ézs 45:23, 24
14) Rm 6:4-6
15) Rm 6:3
16) Rm 6:4,8 (Kol 2:12,13)
17) Apcs 9:9; Apcs 22:12,13,16 (2:38)
18) Mt 3:17; Szerelmesben Ef 1:6
19) megtart… Jézus Krisztus feltámadása által 1Pt 3:21; örömmel Apcs 8:39; Apcs 9:19-20; Apcs 16:31-34; Rm 6:3-11;
20) Mt 3:16; Zsid 1:9; 2Kor 1:21,22
21) Ef 1:13;

9. Cikk.
A szent vacsoráról.

Ezen az Úr által az Ő gyülekezete számára szereztetett kegyelemteljes intézmény, melyet mi megbecsülhetetlen kegyelem eszköznek tartunk, s mellyel gyakran éljünk (1), abban áll, hogy a gyülekezetben erre rendelt személy által a szerzési igák hangoztatása és ünnepélyes hálaima után kenyér töretik, s ez valamint utána bor is a kehelyből a gyülekezet tagjai által vétetik (2).
Az Úr megváltottjainak kell a nekik adott szent és üdvös parancs folytán, az Úr visszajöveteléig e vacsora által hirdetni az Ő halálát, mint életük és üdvük egyedüli alapját (3). E hirdetés által az Isten Fiának emléke újból megelevenedik az ő szívükben s lelküknek megjelen vérének szépségében (4).
Hisszük, hogy Krisztus ezen szent jegyekben lelki módon táplálja testével és vérével a hívőket (5). Krisztus testének és vérének közössége a szent vacsorában (6), isteni zálog legyen a hívőnek, mely által a Krisztusban és az Ő áldozatában való részének tudata emeltetik s erősíttetik (7) és az általa hitben elsajátított bocsánatja a bűnöknek mind újból bizonyossá válik (8).
Az úri szent vacsora kizárólag csak olyanoké, kik Istennek megtérítő kegyelme által az ő tulajdonaivá lettek (9) és a szent keresztségben részesültek (10).

1) kenyérnek megtörésében … könyörgésekben Apcs 2:42,46; kenyérnek megszegésére Apcs 20:7;
2) Mk 14:22-24 (Mt 26:26-28; Lk 22:17-20; 1Kor 11:23-25)
3) 1Kor 11:26; élő kenyér … Jn 6:51; Ézs 53:5;
4) emlékezetemre 1Kor 11:23-25; 2Tim 2:8
5) Zsolt 42:3; Ézs 55:2 (Jn 6:57)
6) közösség-e 1Kor 10:16
7) Lk 22:19-20; Jn 6:57; 1Jn 5:12; Jn 17:23; Rm 8:32;
8) Mt 26:26-28;
9) 1Kor 10:16-18,20,21; 1Kor 5:11; Mt 7:6 (2Kor 6:14-18)
10) Mt 28:19,20; 1Kor 12:13;

10. Cikk.
Az Úrnak gyülekezetéről.

A keresztség által felvétetünk a Krisztusnak e földön létező gyülekezetében (1), s ezt az Úr kegyelem eszközül rendelte el a mi számunkra (2). A Jézus Krisztus és az Ő apostolai parancsa szerint (3), valamint az apostoli kor példájának megfelelőleg (4) s hogy az új-testamentum minden rendelkezése végre is hajtattassék (5), minden Istenhez megtért hívőnek kötelessége, hogy egyedül ne maradjon, hanem társuljon az Úrnak többi tanítványaival, mint egy testnek tagjai (6) s egy Isten házának élő kövei (7), hogy kölcsönösen építsék s vigasztalják és segéljék egymást az üdv útján (8), hogy megmaradjanak az apostolok tanaiban, a közösségben, a kenyértörésben és az imádságban (9). A Krisztus igaz tanítványainak ilyen Isten igéje szerint szabályozott szövetkezete képezi a keresztyén gyülekezetet (10). A gyülekezet megmásíthatatlan szabálya és zsinórmértéke az ÚJ-testamentum marad (11).

1) 1Kor 12:13
2) Ef 4:15-16; Zsid 10:24-25 (Rm 12:5)
3) Jn 17:22; 1Pt 2:5; 2Kor 6:16-17
4) Apcs 1:14; 2:1,41,46,47; 4:24 és úgy tovább lásd az egész Apostolok cselekedeteit
5) Pl: Mt 18:15-17
6) 1Kor 12:27 (1Kor 12:12-27)
7) Ef 2:19-22 (1Pt 2:5)
8) 1Thessz 5:11,14; Kol 2:18,19 (Júd 20)
9) Apcs 2:42
10) Jn 10:27; Jn 8:31;
11) 1Kor 3:9-11 (Ef 2:20)

A gyülekezetben lévő hivatalok.

Ennek feje egyedül az Úr Jézus Krisztus (12). Látható fejei e földön nincsenek (13).
Tagjainak kebeléből választja a gyülekezet véneit, tanítóit és szolgáit (14), kik elrendelés által ruháztatnak fel hivatalokkal.
Elrendelés alatt értjük azon szokást, melyre a Szentírás tanít bennünekt, hogy a gyülekezet által szolgálattételre megválasztott személyek, ugyanazon vagy egy más gyülekezet vénei által kezüknek főre  tevése és ima által hivatásuk teendőjére elkülöníttetnek (15).
Életmódjukat illetőleg mint eddig is éppúgy, mint a gyülekezet minden egyéb tagja, a gyülekezet fegyelmi hatóságának alárendelve maradnak, azonban tekintettel I Tim. 5:19-re. (16.).

12) Ef 1:22; Kol 1:18 (Ef 4:15)
13) Mt 20:25-27; Mt 23:8
14) Ef 4:11-12; seniorokat (elöljárók, vének) Apcs 14:23; Apcs 15:22,25; Apcs 6:2-5;
15) Zsid 6:2; Apcs 14:23; Apcs 13:3; 1 Tim 5:22; Tit 1:5; Apcs 6:6;
16) 1 Tim 5:19

Vének és tanítók.

Mi vének és tanítók között semmiféle rangfokozatot el nem ismerünk (17), hanem azt tartjuk, hogy a Szentírásban előforduló ezen nevezetek: püspökök, presbíterek stb. nem jelölnek meg valami rangbeli különbséget.
Tudományos ismereteket e hivatalok számára kivánatosoknak tartjuk, de nem múlhatatlanoknak (18), hanem mindenek előtt a Ján 21:15-17. (19) követelményét, és a Pál leveleiben követelt tulajdonságokat és képességeket (20.). A vének elnökölnek a gyülekezet ülésein, melynek igazgatását elvállalták. Feladatuk a gyülekezet határozatait keresztül vinni. Ezenkívül a lelkek hűséges gondozása is kötelességük (21).
A tanítóknak joguk és kötelességük az istentiszteleti összejövetelekkor prédikálni (22.). – Tanításaik evangéliumi tisztaságára felügyel az egész gyülekezet (23), mely azon esetben, ha egy prédikátor az evangélium tanaitól, a mint ezek jelen hitvallomásban kifejezést találnak, eltérne, s eltérése mellett minden intés dacára megmaradna, az illetőt azonnal elmozdíthatja hivatalától (24.).
A szent keresztség, és a szent vacsora úgy a vének, mint a tanítók által szolgáltathatik ki (25.).
A vénnek s a tanítónak hivatalai gyakran egy személyben vannak egyesítve.
Hivatalával jól összeegyeztethető, hogy a vén vagy a tanító külön keresetet is űz, azonban bizonyos körülmények között óhajtandó, hogy kizárólag lelki hivatalának éljen (26). Ha a gyülekezet ezt kívánná, az isteni parancsok szerint kötelezve van, az ő tehetségeinek megfelelő tisztességes életmódot nyújtani (27).

17) Mt 20:25-27; Mt 23:9-11; (1Kor 4:9, 3:8)
18) 1Kor 1:17; 1Kor 2:1-5 (Mt 4:18,22)
19) Jn 21:15,17;
20) 1Tim 3:1-7; Tit 1:5-9;
21) Apcs ?0,28, 3? ; Zsid 13:17;
22) ne legyetek sokan mesterek Jak 3:1?; 1Tim 4:13; 2Tim 4:2,5; 2Tim 2:15;
23) Mt 7:15; 1Jn 4:1; Jel 2:2; Kol 2:8;
24) Gal 1:8-9; 1Tim 6:3-4; Rm 16:17-18;
25) 1 Kor 4:1;
26) Apcs 18:3; Apcs 20:33,35; (2Thessz 3:8); 1Kor 9:13-14; Luk 10:7-8;
27) Gal 6:6; főképen pedig azok, akik munkálkodnak a beszédben és tanításban 1Tim 5:17-18 (1Kor 9:7-14)

Szolgák

A gyülekezet diakonjai vagy szolgáinak a Szentírásban jelzett tulajdonságokkal kell bírniuk (28). Támogatják a véneket s tanítókat hivatalaikban s különösen a gyülekezetnek anyagi ügyei vannak gondjaikra bízva (29).

28) Apcs 6:3; 1Tim 3:8-12;
29) Apcs 6:1-4;

A tagok kötelességei.

A gyülekezet tagjainak kötelességei kölcsönös szívélyes szeretet (30), az összesek szellemi és testi jólétén való eleven munkás részvét (31), és lelkiismeretes használata a kegyelem eszközöknek s teljesítése azon intézkedéseknek, melyeket az Úr, mint a gyülekezet Feje tett (32). Különös kötelessége minden tagnak, a szent vacsorának ünnepléséhez csatlakozni (33), s jelen lenni a gyülekezet vasárnapra vagy más hétköznapra elrendelt összejövetelein (34). Csakis a legnagyobb szükség esetében vagy betegség folytán szabad a gyülekezet tagjának a szent vacsorának ünnepétől vagy az istentisztelettől vagy kivált a gyülekezet összejövetelétől távol maradnia (35).

30) Jn 13:34-35; 1Jn 3:11; 1 Pt 1:22 (Jn 15:12,17; Jak 2:8)
31) 1 Jn 3:16-18; Rm 12:15 (Gal 5:6; 1Thessz 5:14)
32) Ef 5:24; 1Jn 2:4; 2Jn 6.v.
33) Mt 26:27; Mk 14:23;
34) Zsid 10:25; Apcs 1:14; Apcs 2:1; Apcs 2:42; Apcs 4:24; Zsolt 27:4; Zsolt 122:1; Zsolt 84:2,3;
35) Zsolt 116:18;

Szavazások.

A gyülekezet tanácskozó ülésein döntetnek el szavazás által a mennyire lehet az ügyek (36). A szavazásnál valamennyi tag egyenlőn szavazat-jogosult (37), s a szavazatok többsége dönt. Ily döntésnek a kisebbség magát alávetni tartozik, mivel szabadság és rend csak ily módon tartathatik fenn az Isten házában (38).

36) az egész gyülekezettel egybe … Apcs 15:22-25; egybegyűlni … Apcs 21:21-23 (Mt 18:17)
37) Mt 23:8,11;
38) 1Kor 14:40; 1Kor 14:33; Kol 2:5; Ef 5:21; 1Pt 5:5; Mt 18:17-18

Felvétel.

Új tagnak felvétele csak szavazás által történhetik, ha előzetesen az illető lelkiállapota nyilvánvaló lett és személyesen a gyülekezet színe előtt a hitvallomást a felveendő letette (39). Az ily szavazásnál kívánatos, hogy egyhangúság létezzék.

39) sok tanú előtt 1Tim 6:12; Zsid 4:14; Rm 10:9-10 (Mt 10:32)

Gyülekezeti fegyelem.

Krisztus rendelete evangéliuma 18. része 15. versétől a 17.-ig minden tag által különbség nélkül szigorúan megtartandó. Mindenkinek kötelessége az adott intést szeretetben elfogadni, s ott, hol szükséges, szeretetben meginteni, anélkül, hogy erről harmadik személyhez tudomás jusson. Csak a kizárás után szabad a tagoknak egy testvért mint a gyülekezethez vagy az Isten népéhez nem tartozót tekinteni, s így vele elbánni (40).

40) Mt 18:15-17

Kizárás.

A gyülekezetnek, alapítójának szabálya szerint joga és kötelessége tagjai közül azokat, kiknek élete hitüknek ellent mond, kik egy isteni törvényt megszegnek s intés által magukat bűnbánatra, s igaz javulás elhatározására bírni nem hagyták, tehát a bűnben megmaradnak, rendes szavazás által kizárni s a tagok jogait tőlük megvonni (41). Oly tagok, kik nyilvános botrányt szülnek, vagy töbször megismétlődő bűnökbe esnek s kiknek ígéretük hitelt nem érdemel, bűnbűnat felőlo biztosításaikra való tekintet nélkül hasonló módon kizáratnak (42).
Egy kizártnak újból való felvétele, mint minden más felvétele, a megejtett vizsgálat s a bűnöknek a gyülekezet előtt történt bevallása után, szavazás által történik (43).

41) tisztítsátok ki … vessétek ki … 1Kor 5:1-13; 2Thessz 3:6; Tit 3:10-11; 1Tim 2:19-20 (1Tim 6:3-5)
42) 1Kor 5:1-13; Mt 3:8;
43) 2Kor 2:6-8

11. Cikk.
A szentségről.

Hisszük, hogy szentség nélkül senki sem fogja meglátni az Urat (1). A bűnösnek, a Krisztusbani hit által az Isten előtt való megigazulásának következménye s azzal elválhatatlanül összefügg (2).
Abban áll, hogy miután a bűn uralma az újjászülöttnek szívébe megszűntettetett (3), Ő most a Szentlélek folytonos behatása által (4) minden szorgalmát megfeszíti, hogy a bűnnek, mely még mindig körülfogja, meghaljon (5), Istenének törvényét teljesítse (6), s testét és lelkét élő, és Istennek tetsző áldozatul hozza (7), mely által Isten dicsőíttetik (8). Ezen igyekvésében még némely gynegeség és bűn által megejtethetik (9), de ezeket nem fogja kimenteni (10), sőt inkább mélyen megbánja (11), mert általuk kegyelmes Istenét megsérti (12) s vele való békéjét megrontja  (13). Ily esetben nyugtot nem fog találni, míg újból bocsánatot nem nyert (14) s a jövőben annál elővigyázóbb leszen (15).
A szentség lényege szent és gyermekded szeretet Isten és az Ő parancsolatai iránt (16), s e szeretet, mely a szívbe támasztatik, fenntartatik és tápláltatik a Szentlélek által (17), lassanként átalakítja az embert Istennek képmásává (18). Azt tartjuk, hogy a szentségnek egész életünkön kell végig vonulnia (19), s így a legszentebb élet mellett is mindenkor van szükségünk Istennek megbocsátó kegyelmére a Krisztus vére által (20).

1) Zsid 12:14; 1Pt 1:15,16; 1Thessz 4:3-7 (Ef 1:4)
2) 1Kor 1:30; Rm 6:2; Jn 15:2 (Jak 2:17; Mt 7:17; Gal 5:22; Ef 2:10)
3) Rm 6:14,22;
4) Rm 8:14;
5) Rm 7:21; Rm 8:13; Kol 3:5-10; Zsid 12:1 (Ef 4:22-32; Tit 2:11-12)
6) Zsid 8:10; Rm 7:22; az állhatatlanokat gyűlölöm Zsolt 119:29, 111-113;
7) Rm 12:1;
8) 1Kor 6:20;
9) Rm 7:19,23,24; Gal 5:17; 1Jn 1:8,9; (1Jn 3:3; Péld 20:9; Préd 7:21)
10) Zsolt 51:5;
11) 2Kor 7:9; Zsolt 51:19 (Zsolt 38:5-7)
12) Zsolt 51:6; Mt 26:75;
13) Zsolt 38:4;
14) Zsolt 32:3-6; Mt 6:12;
15) Ef 5:15-17; Zsolt 51:14-15;
16) Kor 5:14; 1Kor 13:1,3,13; 1Pt? 14:1 (Ef 4:15; 2 Thessz 3:5; 1 Jn 4:19; 5:3)
17) Rm 5:?
18) Ef 4:23,24; 2Kor 3:18; Kol 3:10;
19) 2Kor 7:1 (1Kor 9:?-27; 1Tim 2:15)
20) Zsid 4:16; 1Jn 1:7; Jak 2:10; Dán 9:18; (Rm 3:27,28; 4:4-8; 1Pt 1:2)

12. Cikk.
Az isteni törvényről.
A törvényről általában.

Hisszük, hogy ámbár az újszövetségi kegyelem háztartása alatt élünk, mégis az isteni törvény, a mint már a paradicsomban adatott (1), a Sínain bővebben megmagyaráztatott (2), s az Úr Jézus által oly világosan kitüntettetett (3), nem helyeztetett erőn és hatályon kívül (4), hanem mint azelőtt hasznos és alkalmas rendeltetésű (5). Ez azonban háromszoros:
a) Az embernek vad, féktelen szenvedélyeit zabolázza s Isten szentségének és igazságának tekintélyét e földön fönntartja (6).
b) Vezéreljen a bűnök felismeréséhez (7) s legyen tanító mester a Krisztusra (8) azáltal, hogy szentsége és sérthetetlensége (9), nagy terjedelme (10), és lelki értelme által (11) megmutatja a bűnös embernek mily lehetetlen megtartása (12), s így a kegyelem és bocsánat szükségének érzetét felkelti.
c) Világosítsa meg ez az újjászülöttet (13), hogy gyönyörködjék az Isten tövényén a belső ember szerint (14), hogy a helyes utat el ne tévessze (15), maga által választott szentségre ne jusson (16), sa fenséges célt, melyre rendeltetett, hogy Isten képében teljesen megújuljon, szem előtt tartsa (17); a testnek gyarlósága miatt, mely e földön még mindég körülfogja (18).
A mi a törvény szertartásos részét illeti, hisszük, hogy az a Krisztus által betöltetett (19), s minthohgy Ő vele a valóság jelent meg az árnyák helyébe (20), ez félretétetett (21), s a Jézus áldozatában, melyhez hittel ragaszkodunk, áll a törvény ama részének betöltése (22). A mi azokban a törvény erkölcsi részét illeti, miként az a tízparancsolatban foglaltatik, hisszük, hogy abban Istennek lényege és akaratja örök időkre nyert kifejezést (23), s előbb fog elmúlni az ég és a föld, mintsem a törvénynek csak egy pontocskája is érvényét veszítené (24).

1) mint Ádám … Hós 6:7; 1Jn 2:7;
2) Rm 13:9; Gal 5:14;
3) Mt 5:17; Gal 4:4-5; Fil 2:8; Ézs 42:21
4) hiábavalóvá … távol legyen az … Rm 3:31; 1Kor 7:19; Rm 7:25
5) Rm 7:12; 1Tim 1:8;
6) 1Tim 1:9-10;
7) Rm 3:2; Rm 5:13; Rm 7:7; Rm 7:13;
8) Gal 3:24;
9) Gal 3:10; Rm 2:23 (Jk 2:10)
10) Mt 5:22,28; 1Jn 3:15;
11) Rm 7:11;
12) Rm 3:19-20; Rm 8:3;
13) Zsolt 119:6; Zsolt 1:1-2;
14) Rm 7:22;
15) Zsolt 119:10?, 104, 128
16) Kol 2:18;
17) 1Jn 2:3;
18) Zsid 12:?
19) Mt 5:17;
20) Zsid 10:1; Kol 2:17;
21) Zsid 7:18-19; Apcs 10:13-15; és a vérnek ételétől … Apcs 15:28,29 (Ef 2:14-15)
22) Gal 4:1-5; Rm 10:4;
23) Mt 19:17,18; Mt 22:36-40; Ef 6:1-3; Jk 2:8,11,12 (1Jn 2:7)
24) Mt 5:18;

A szombatról különösen.

Az Isten tíz parancsolatjának mindegyike egyenlő tekintélyű és szentségű, s ezt kiváltképpen a szombatnapot illető negyedik parancsolatról hisszük (25). Ennek tartalmánál fogva (26) kötelességünknek tartjuk, hat napon át kitartó szorgalommal s nagy lelkiismeretességgel polgári hivatásunk ügyeiben eljárni, testünk s lelkünk minden tehetségét a világ javára fordítani (27). Azonban nem kevésbé kötelez bennünket e parancsolat, a hét napjainak egyikét teljesen az Úrnak szentelni s azon minden munkától nyugodni (28), azaz, minden tevékenységet, mely kenyér keresetükre vonatkozik, feltétlenül beszüntetni. Valamint minden egyéb világi munkát, mely nem múlhatatlanul szükséges (29), vagy a szeretet által követeltetnék, a Krisztus példája szerint (30). Az Úrnak napját az első keresztyén gyülekezetek példájára a keresztyének szombatjául kell ünnepelni  (31), az Isten ismeret és igaz jámborság előmozdítására, a Krisztus tagjainak szívélyes összeköttetésére, valamint az Isten országában való munkálkodásra. Követeljük, hogy e napon mindenki gyakrabban olvassa a szentírást, hogy a gyermekek abból oktattassanak, s hogy rendesen látogassák az istentiszteletet – E napot Isten becses adományának tartjuk, (32), mely egy keresztyén gyülekezet fennállásához okvetlen szükséges.

25) 1Móz 2:1-?; Mt 24:20; Ézs 56:1-7; Ézs 58:13,14;
26) 2Móz 20:8-9;
27) 2Thessz 3:10-12;
28) Apcs 20:7;
29) Mt 24:20;
30) Mt 12:10-12;
31) Jn 20:19; Jn 20:26; Lk 24:13,33,34,36; Apcs 20:7; 1Kor 16:1-2; Jel 1:10; nap … örvendezünk és vigadjunk azon Zsolt 118:22-24;
32) Mk 2:27;

13. Cikk.

A házasságról.

Hisszük, hogy a házasságot Isten szerzette (1), kölcsönös segítségül a férfi és nő között (2), az emberi nem szaporítása (3), s a fajtalanság elkerülése végett (4), továbbá, hogy a férfi csak egy asszonyt vehet nőül, az asszony csak egy férfit vehet férjül, míg mindketten életben vannak (5).
Azt tartjuk, hogy keresztyének az Úr nevében egyedül hívőkkel léphetnek házasságra (6).
Mint isteni és polgári intézmény, a házasságnak mindkét részről kell megerősíttetnie. Az utóbbi az ország tövényei szerint (7), az előbbi az Úr gyülekezetében az Isten igéje és ima által történik (8).
Az elválást, ha az Isten igéjével össze nem egyeztethető okokból történik, valamint az elváltaknak újbóli házasságra lépését tilosnak tartjuk (9). Azonban házasságtörés eseteiben (10) s rossz akaratú elhagyásnál (11) hisszük, hogy az ártatlan félnek elválása, s újbóli házasulása Isten igéje szerint megengedhető. Az elválásnál valamint a házasulásnál a polgári törvény határozmányai megtartandók (12).

1) 1Móz 2:24; Zsid 13:4 (Ef 5:5, 22-33)
2) 1Móz 2:18;
3) 1Móz 1:27-28;
4) 1Kor 7:2; 1Kor 7:9
5) Mt 19:4-6; 1Kor 6:16
6) 1Kor 7:39; egy hívő nőt, mint feleséget 1 Kor 9:5-6; 1Móz 6:1-3; Józs 23:12-13; 1Kir 11:1, 8; Ezsdr. 9 és 10; Neh 13:23-28;
7) Mt 1:18 (Mt 25:1-10); Jn 2:2; Mt 22:2-12;
8) Kol 3:17; 1Tim 4:3,4,5
9) Mt 19:6-8; 1Kor 7:10-11
10) Mt 19:9
11) nincs az atyafi és a hívő asszony szolgaként lekötve … 1Kor 7:12,13,15
12) 1Pt 2:13

14. Cikk.

A polgári rendről.

Hisszük, hogy a hatóságok Istentől rendeltettek (1), s hogy hatalommal ruházta fel őket az igazak megvédése s a gonosztevők megbüntetése végett (2). Kötelességünknek tartjuk, minden törvényeiknek feltétlenül engedelmeskedni (3), ha azok keresztyén hitünk kötelességeinek szabad teljesítését nem akadályozzák (4), és békés és csöndes élet által minden jámborságban, nehéz feladatukat megkönnyíteni. Továbbá Isten parancsa által kötelezve tartjuk magunkat a hatóságokért imádkozni (5), hogy az Ő akaratja szerint s az Ő kegyelmes védelme alatt a reá bízott hatalmat úgy kezelje, hogy ezáltal béke és igazság megóvassanak.
Azt tartjuk, hogy az esküvel való visszaélés a keresztyéneknek tilos (6), de hogy az eskü – ugyanis Istennek az igazság tanújául tiszteletteljes ünnepélyes hívása, – jogosan követelve és letéve, csak egy rendkívüli alakú ima (7).
Hisszk, hogy a hatóság, mely az Újszövetség alatt sem hordja hiába a kardot, jogosult és köteles Isten törvénye szerint halálal büntetni (8), é reá bízott alattvalói védelmére az ország ellenségei ellen a fegyvert használni, miért is kötelességünknek tartjuk, ha a hatóság által erre szólíttatunk, hadi szolgálatot teljesíteni (9).
Hitünk által nem tartjuk megakadályozva hatósági hivatal viselésében (10).

1) Rm 13:1-2;
2) Rm 13:3-4 (5Móz 16:18)
3) Rm 13:5-7; Tit 3:1; a királyt tiszteljétek … 1Pt 2:13,14,17;
4) Mt 22:21; Apcs 4: 19,20; Apcs 5:29,42;
5) királyokért … minden hatalmasságban lévőkért … 1Tim 2:1-3;
6) Mt 5:34-37; Jk 5:12;
7) Rm 1:9; 2Kor 1:23; Gal 1:20; Fil 1:8; 1Thessz 5:27; Jel 10:5-6; Zsid 6:13,16-18 (Zsid 7:20,21,28); 1Móz 24:3,9; Ezsdr 10:5; 5Móz 6:13 (10,20); Ézs 65:16,17 (Jer 12:15,26)
8) Mt 26:52; 1Móz 9:6;
9) Lk 3:14; Apcs 10:1-3; Apcs 23:12-24 (Mt 8:5-13)
10) Lk 3:12,13; Rm 16:23; Fil 4:22 (Apcs 13:7,12,16,34-36)

15. Cikk.
Az Úr visszajöveteléről, a halottak feltámadásáról és az utolsó ítéletről.

Hisszük, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus visszajövend (1) hatalomban és dicsőségben (2). Megjelenése napját a megváltás műve koronájának tartjuk (3), mert az napon mindenek szemei látni fogják annak igazságát és csodálatos nagyságát (4); a dicsőség királyát koronázva látandják (5), s véle menyasszonyát az anyaszentegyházat (6); mert kik a Krisztusban elaludtak testileg feltámadni fognak (7) rothadatlan dicsőségben (8), s látni fogják milyen Ő, s hozzá hasonlítani s vele uralkodni fognak (9).
Hisszük az istentelenek feltámadását is (10) és világítéletet (11), hogy minden emberek nyilvánvalókká legyenek Krisztus ítélő széke előtt, hogy jutalmat vegyenek a szerint, mint testi életükben cselekedtek (12). Miképen az Isten Fia egyedül azoknak kik Őt hitben szolgálták és követték, adja az örök üdvösséget (13), úgy az istentelenek felett az örök kárhozat ítéletét fogja kimondani (14).
Ragaszkodunk a szentírás határozott és világos kijelentéseihez, melyek az embernek ez élet után való üdvösségét vagy kárhozatát megváltozhatatlanoknak mondják, s hisszük, hogy mindkét állapot örök tartamú (15), tehát az egyikből a másikba nem létezik átmenet, s a halál után megmentés nem lehetséges (16).
Emlékünkben tartjuk Urunk szavát: “Íme eljövök csakhamar!” s a Lélekkel s a menyasszonnyal, kinek lényeges tagjául tartjuk magunkat, mondjuk: “Ámen. Úgy van, jövel Uram Jézus!”

1) Apcs 1:10,11,12; Zak 14:4-5; 1Kor 11:26 (Jel 1:8, 3:11, 22:7,20)
2) Mt 16:27; Mt 25:31; 2Thessz 1:7; Zsolt 24:7-8;
3) 1Kor 1:7-8; Fil 3:20; Jak 5:7-8; Zsid 9:28; 1Jn 2:28; Tit 2:13; 2Pt 1:16; 1Pt 1:7-9; 1Pt 5:4 (Fil 2:16; 1Thessz 1:10, 2:19; 2Pt 3:12,13)
4) Jel 1:7; Mt 24:30; Mt 25:31,32; Fil 2:9; Rm 14:10,11;
5) Jel 11:15,17; Ézs 24:23 (Zak 14:9);
6) Lk 21:27,28; 2Thessz 1:10; Kol 3:3-4; Jel 19:6-9 (Jn 17:24; Jel 21:9-27)
7) 1Thessz 4:15-16; Rm 8:23; 1Kor 15:16-20,23; Jób 19:25-27 (Jn 6:40,54; Rm 4:17; 2Kor 4:14; Ézs 26:19; Hós 13:14)
8) 1Kor 15:42,53; Fil 3:21 (1Kor 15:12-57)
9) 1Jn 3:2; Zsolt 17:15; Jel 20:4; Jel 22:5; Jel 5:10;
10) Jn 5:29 (Apcs 24:15; Dán 12:2)
11) Apcs 17:30,31 (Júd 14:15; Jel 20:11-13)
12) 2Kor 5:10 (Rm 2:6,14, 10:12; Gal 6:8; Jel 22:12; Préd 12:14)
13) Mt 25:34; (Rm 9:23, Jel 14:13)
14) Mt 25:41 (Rm 2:5-9,22 1Thessz 1:10; 2Pt 2:9; Jel 6:16,17, 20:15)
15) Mt 25:46; Mt 3:12; Mt 25:10-12; Mk 9:43-48; Lk 13:25-28; 2Thessz 1:7-9; Júd 7:13; Jel 14:11; Jel 20:10,15; (Péld 1:14-32)
16) Lk 16:24-26; Zsid 9:27;


forrás: http://www.kisegyhazkutato.hu/baptista_forrasok.html