A mostani cikk azt taglalja, hogy milyen viszonyban állnak a keleti katolikusok a biblikus kereszténységgel. Erre kérdésre nemleges választ ad: a koptok nem keresztények. Ugyanakkor idéz bizonyos protestáns személyeket akik meg keresztényként hivatkoznak rájuk, őket meg is dorgálja. Miként lehetséges, hogy egy ilyen vita kialakuljon? A magyarázat az, hogy a hithű protestantizmus csak magát tekinti az igaz kereszténységnek, mivel csak ő az egyedüli, amelyik a Bibliához nem tesz hozzá, és el se vesz belőle. Magyarán, amelyik a biblikus, bibliahű kereszténységet képviseli. Ez annak ellenére is így van, hogy formailag rengeteg hithű protestáns felekezet és egyház van. Azonban mindegyiknek nagyjából hasonló a kiindulópontjuk: Isten igéjét nem rendelik alá bizonyos középkori-ókori egyházak hagyományainak, hanem tisztán biblikusan hirdetik Isten szavát (viszonylagos értelemben persze, viták mindenhol vannak).

Természetesen hétköznapi, köznyelvi módon mindenfajta keresztény jellegű, kulturálisan keresztény felekezetre lehet mondani, hogy keresztény. Ilyen értelemben hányaveti fogalmazás esetén természetesen mind a koptokat, egyéb görögkeletieket, Jehova tanúit, mormonokat satöbbiket lehet “kereszténynek” nevezi. Azonban egy hithű, hitvallásos protestáns ember szemszögéből ezek a felekezetek csak keresztény szekták. Társadalmi, kulturális szempontból “keresztények”, de nem keresztények a hitelvek miatt (lásd a definíciót a fogalomtárban). Emiatt kér számon és int a most következő cikk írója:


“Durva terrorista bombatámadás érte a kopt templomokat Egyiptomban [Ápr 9-ei a cikk eredetileg]. Egy tantai robbantásban a Szent György Kopt Egyház 27 látogatója halt meg, míg egy másodikban Alexadriában a Szent Márk Kopt Egyház 17 látogatója. Az egyiptomi kormány három napos gyásznapot rendelt el, és nekünk is velük kell gyászolnunk.

A Lk 13:3-ban Jézusnak hírt adtak, hogy Heródes lemészárolta a zsidókat a templomban. Ez az eset nagyon hasonló mai egyiptomi támadáshoz. Embereket állatokként ölnek le válogatás nélkül, mégpedig egy istentiszteleti helyen. Jézusnak a tömegnek adott válasza erre a tragédiára minden bizonnyal sokkolta a sokaságot, aki még az emberéletek kioltása miatti veszteség fölött bánkódott. A vérük még nem száradt meg, a testük még nem hűlt ki. Jézus válasza az volt, “hogyha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképpen elvesztek”. Jézus a 2 Tim 4:2 példája szerint élt, alkalmas és alkalmatlan időben egyaránt hirdette az igét.

Egy ilyen cikk, mint ez, érthető, hogy kritikákat fog kapni azért, mert az időzítése elég rossz, mondhatjuk, hogy érzéketlen módon időzített. Ám mi egészen egyszerűen Jézus példájára mutatunk, aki velünk együttérző főpap, aki nem hallgatta el az igazságot még egy ilyen pillanatban sem.

Kik a kopt “keresztények”?

2015 februárjáig, a 21 egyiptomi keresztény meggyilkolásáig, a Déli Baptista Szövetség (Southern Baptist Convention, SBC) Nemzetközi Missziói Osztálya (International Mission Board, IMB) a koptokat úgy tartotta nyilván, mint egy olyan népcsoportot, amelyet “még nem sikerült elérni”, és amelynek evangelizálásra van szüksége. Azonban a történések után, miután a déli baptista vezetők nyilvánosan meggyászolták “testvéreinket és nővéreinket”, és miután a weboldalunk [a weboldal, ahol ez a cikk megjelent, lásd a cikk végén a forrást] ennek megfelelően linkelte azokat, a SBC fogta magát, és letörölte az összes cikket, és az összes kopt keresztényekre vonatkozó utalást is, amelyek úgy utaltak a koptokra, mint lelkileg még elveszettekre.

Az, hogy elfogadod-e a kopt hívőket keresztényeknek, az attól függ, hogy mit fogadsz el igaz evangéliumnak valamint, hogy mit hiszel arról, hogy valaki hogyan igazul meg Isten előtt. Ha azt vallod, hogy kereszténynek lenni nem egy etnikai és kulturális hovatartozás és, hogy valaki csak akkor keresztény, ha meg is igazult, akkor közérthetően megfogalmazva: a kopt hívek ugyanazért az okért nem számítandóak kereszténynek, amiért a protestánsok a katolikusokat nem sorolják a keresztények közé. A kopt hívek nem fogadják el Jézus Sola Fide (egyedül hit által megkapható) evangéliumát, és ha abban a tudatban halnak meg, hogy az érdemek alapján lesz üdvösségük: akkor a bűneikben és vétkeikben fognak meghalni, és annak megfelelő lesz az osztályrészük is.

Ez lehet kegyetlenül hangzik, de ez a történelmi protestantizmus állásfoglalása (és ezért úgy hisszük, hogy ez a hamisítatlan, ortodox kereszténység állásfoglalása is).

Mint egy 2015, februári cikkünkben [a saját oldaluk eredeti cikke] elmagyaráztuk, a görögkeleti/keleti ortodox egyház [ne zavarja meg az olvasót a két elnevezés: keleti ortodox=a pópás, díszes papi ruházatú, szláv nemzeti vallás; protestáns ortodoxia/történelmi protestantizmus=az egyedül üdvözítő bibliai vallás és hit – a szerk.], amely egyháznak a kopt egyház is része, azt tanítja, hogy az üdvösség nem egyedül hit által, Isten kegyelméből van. Arra a kérdésre, hogy a kopt hívek üdvözülhetnek-e a protestánsok evangéliuma által, a déli egyesült államokbeli kopt ortodox érsekség weboldala a következőt válaszolt adja:

Hinni a mi Urunk Jézus Krisztusban csak az legelső lépcső az üdvösség felé. A dogma és a szentségek nem képletek, hanem eszközök, amelyek által életünk van az Úrral. Van néhány szentség, amely elengedhetetlen az üdvösséghez. A keresztség, amelyet a protestánsok csak a hit elfogadásának jelének tekintenek, elengedhetetlenül szükséges. Az Úr Jézus világosan mondja, hogy „Aki hisz és megkeresztelkedik üdvözül” (Mt16:16). A keresztség itt nem egy jel, hanem ajtó az új életre, amely nélkül nem léphet be senki sem Isten országába; minthogy Urunk kifejtette Nikodémusnak: „Bizony mondom neked, ha valaki újjá nem születik, nem láthatja meg az Isten királyságát” (Jn 3:3). Az eukarisztia, a bűnbánat és a bérmálás [olajjal történő kenet, krizma – ezt a keleti ortodoxok a kézrátételre vezetik vissza, és a keresztelés után azonnal kiszolgáltatják mindenkinek – a szerk.] szintén szükségesek.

A kopt hívők olyan üdvösségben hisznek, melyben a Krisztusba vetett hit csak az első lépés a megváltás felé, emellett a szentségek [sákramentumok, rendelések, de több, mint kettő van belőlük náluk] szükségesek az üdvösséghez, beleértve az eucharisztiát [az úrvacsoravétel egy torzított formája: a keleti ortodox papok borba áztatott kenyér formájában kanállal szolgáltatják ki] és a bérmálást.

A honlapjukon kérdésként fel is vetik azt, hogy mi szükséges a mennybe jutáshoz. Íme a válaszuk:

A hét egyházi szentség fontos ehhez. Mindegyiket át kell élnünk az egyházon keresztül a mennybe vezető utunkon.

  1. Keresztség (az üdvösségre vezető út kapuja)
  2. Bérmálás (a Szent Olajjal való megkenetés) [ez nem vizsga, többnyire kisbabáknak adják ki]
  3. Gyónás
  4. Szent eucharisztia
  5. A betegek kenete [a katolikus utolsó kenet keleti ortodox verziója, ők gyakrabban szolgáltatják ezt ki, mint a római katolikusok az utolsó kenetet]
  6. A házasság szentsége (nincs megparancsolva a házasság, de e nélkül a következő generáció (házasságon kívüli gyermekek) elidegeníttetnek az egyháztól)
  7. Papság (a papok nélkül egyik sákramentumot sem lehetnek kiszolgáltatni)

Nyilvánvaló tehát, hogy a Kopt Ortodox Egyház hivatalos tanai egy másfajta evangéliumot hirdetnek, egy munkán, cselekedeteken alapuló evangéliumot, egy olyan típusú evangéliumot, melyet Pál apostol elátkozott a Galatabeliekhez írt levelében:

„De ha még mi magunk vagy egy mennyből való angyal hirdetne is nektek evangéliumot azon kívül, amelyet mi hirdettünk, átkozott legyen! Amint már korábban is megmondtuk, most ismét mondom: ha valaki nektek más evangéliumot hirdet azon kívül, amelyet elfogadtatok, átkozott legyen!” (Gal 1:8-9)

Ez a cikk, a kereszten lévő lator üdvösségéről, melyet III. Shenouda, a Kopt Ortodox Egyház 117. pápája írt, és amely kifejezetten cáfolja a protestáns hitvallások kijelentéseit, miszerint a hit egyedül kegyelemből, egyedül hit által, egyedül Krisztusban nyerhető el, szintén jól példázza a protestáns és kopt evangélium-felfogás közti különbséget. A bevezető bekezdésben így fogalmaz:

„A protestánsok, azzal, hogy kihangsúlyozzák, hogy az üdvösség nem függ az ember teljesítményétől, azt állítják, hogy a jócselekedetek nem játszanak szerepet az üdvösségünkben, és azzal, hogy nyomatékosítják azt, hogy az üdvösség nem emberi érdem, kimondják, hogy a gonosz cselekedetek nincsenek hatással a hívő üdvösségére! Így az üdvösséggel kapcsolatos nézeteik eretnekségbe torkolltak, amit meg kell cáfolnunk (el kell utasítanunk).”

Nyomatékosítani szeretnénk, hogy azzal, hogy rámutatunk arra, hogy milyen különbségek vannak a történelmi protestáns és a kopt ortodox evangélium-felfogás között, nem kívánjuk az egyiptomi emberek halálának értékét, vagy a gyilkosok bűnét csökkenteni. De hiszünk abban, hogy őriznünk kell az evangélium tisztaságát is.

Az evangelikálok jelentős részének az a benyomása, hogy a keleti ortodoxokat/görögkeletieket (akikhez a koptok is tartoznak), keresztényeknek kell tekintenünk. A Southern Baptist Theological Seminary és annak elnöke, Albert Mohler, vendégül látott egy Görög Ortodox előadót a Louisville-i kampuszukon, Rod Drehert, aki a szerzetességet népszerűsíti legújabb könyvében a “The Benedict Option”-ben. A Southwestern Baptist Theological Seminary egy nyilvános vitát rendeztek, ahol a „keresztény” oldalt egy keleti ortodox hívő képviselte. Daniel Akin, a Southwestern Baptist Theological Seminary elnöke és Bart Barber is írt a twitteren egy olyan bejegyzést, melyben a Görög Ortodox egyiptomi mártírokra, mint keresztényekre utaltak.

Egyszerűen nincs arra mód, hogy keresztényként tekintsünk azokra, akik a keleti ortodox tanokat vallják. Az üdvösség egyedül a hiten alapszik. Nincs olyan, hogy a mártíromság megigazítana.

Kérünk, imádkozz ezen szörnyű tragédiák áldozataiért. Imádkozz igazságszolgáltatásért és azért, hogy amennyire egy ilyen esemény után lehet, leljenek békét, megbékélést az áldozatok családtagjai. Nem kell ahhoz keresztényként tekintenünk a koptokra, hogy gyászolhassuk őket/gyászolhassunk velük, amennyire csak lehet.

Érintse meg őket az evangélium üzenete. És akkor talán üdvösségre juthatnak.”


Eredeti cikk: itt