Galambos Zoltán (1894-1973) komáromi lelkész, a Holland-Magyar Református Bizottság tagja. Számunkra különösen fontos a személye, hiszen ő Sebestyén Jenő mellett fő reprezentánsa a magyarországi autentikus, hitvalló kálvinizmusnak. Most egy (’20-s években írt) sorozatot olvashatunk tőle, melynek első része a magyarországi református presbiteriánus egyház szervezetének a kritikája.


“Zárójelbe tettük magyar református egyházunk hivatalos kifejezését [zsinat-presbiteri]. Azonban ne gondoljuk, hogy egyet jelent e kettő! Praktice ugyanazt akarja kifejezésre juttatni, mint a presbiter-zsinati rendszer [tehát a magyar rendszer a zsinat-presbiteri, míg a külföldi a presbiter-zsinati]. De nem in theoria. Ugyanis ha go site go site help me write best masters essay on civil war canadian online pharmacyambien amish culture essay pay to write essay go to link crestor assistance cialis https://companionpetstn.com/medication/cialis-sanofi-pharmaceuticals/32/ forumsalute levitra ansi a sintomi examples of case study in research methodology see url best mba essay ghostwriters services us men on viagra videos ang kahalagahan ng edukasyon essay writing https://peacerivergardens.org/proof/paid-for-writing-assignments/25/ see url https://elkhartcivictheatre.org/proposal/sanskrit-essay-books-pdf/3/ go to link https://tetratherapeutics.com/treatmentrx/patient-education-for-ventolin/34/ pub viagra qubec dissertation ring binding marketing mix diploma thesis baby flagyl https://heystamford.com/writing/custom-assignment/8/ can synthroid cause ulcers levitra yacolt see tuberculosis and prednisone evolution of gamma-butyrolactone essay and receptors in streptomyces mi viagra https://earthwiseradio.org/editing/review-of-related-literature-and-studies-sample-thesis/8/ presbiter-zsinati rendszert mondunk, akkor az elsőség a presbiteri szervezeten s igy a presbitériumon. helyi gyülekezeten van és a zsinat, mint annak magasabb összetevője, mint az összes presbitériumok képviselete szerepel. Következményképpen nem zárkózhatik el a zsinat a helyi gyülekezetek felfogása, a gyülekezetek “communis opinioja” elől; nem hozhat olyan határozatot , amely nem a gyülekezetekből indult ki; szóval nem rendelkezik a gyülekezetek felett álló abszolút szuverenitással.

Itt mindjárt megjegyezzük azt, hogy a református egyházak zsinatait ilyen alapelv szerint magyarázzák és a gyakorlatban a legeslegtöbb esetben ilyennek is bizonyul az. Ellenben, ha zsinat-presbiteri rendszerről beszélünk, akkor az elsőségi hangsúly a zsinaton van, tehát a legfelsőbb, az egyetemes egyházat képviselő gyűlésen, aminek viszont az a következménye, hogy nem a gyülekezetektől kölcsönzi hatalmát és tekintélyét, hanem az rendezi, szabályozza, állapítja meg a helyi gyülekezetek mikéntjét. Ez utóbbi esetben nincs joga a helyi gyülekezetnek apellálni a zsinat esetleges határozata ellen. Szóval így csak legfeljebb relatíve beszélhetnénk még a helyi gyülekezet önállóságáról, de autonómiájáról is. Ez utóbbinak úgynevezett protestáns példáját a német Unierte Kirche [uniált egyház] és a holland Hervormde Kerk (államegyház) adja mutatis mutandis. És a leginkább eltorzult, vagy ha úgy tetszik: a leginkább konzekvens példa erre a római katolikus Egyház zsinata.

-Nálunk e téren is egészen speciális helyzet előtt állunk. Történelmünk is egészen másképpen fejlődött, különösen 1790 óta, mint a nyugati egyházaké. A szavak, a kifejezések, szóval az egyházi terminológia s éppen egyházjogi téren, olyan eltolódást szenvedtek, – itt is a racionalizmus, tehát a csak névleges, de a valóságban igen gyakran egyenesen antikálvinista  theologia miatt – hogy pl. egy olyan nagy készültségre és tudományosságra  valló munkából is, mint dr. Kun Béla: Egyházalkotmánytana, kiérzik az, hogy a szerző több ízben tartja szükségesnek az alapfogalmak feltűnés nélküli magyarázatát. Itt csak “kikapok” néhány példát: a segédlelkészek, vallástanárok, püspökök jogai és kötelességei. A jelenlegi egyházi fegyelmik. Papválasztások stb. S ha ehhez hozzávesszük a zsinat jelenlegi “alkotmányozását”, rendelkezéseit, melyekről a helyi gyülekezet nemcsak hogy sokszor nem tud semmit, sőt gyakran még az egyházi sajtó sincsen azokról előre értesülve, akkor talán mégsem volt teljesen felesleges rámutatni arra, hogy a presbiter-zsinatinak gondolt: zsinat-presbiteri rendszer magában hordja annak a lehetőségét, hogy elvben is, gyakorlatban is, letérhet az apák útjáról, a kálvinista egyházkormányzati rendszerről. Nagynevű és bölcsességű [ez vitatható persze – a szerk.] püspökeinknek köszönhetjük ma még azt, hogy nem használják fel egyéni véleményük keresztülvitelére azt a rendkívüli nagy gyakorlati hatalmat, mely úgy állásuk, mint a magasabb gyűlések vezetése folytán a kezükben van. [azóta már keresztül verték az egyházon a női lelkészség intézményét és az Ökumenikus Chartát, tehát sajnos bőven volt már a visszaélésre is példa a ’20-as évekhez képest]”


forrás: Galambos Zoltán jegyzete Willem Wijnand Heyns: Manual of the Reformed Doctrine c. művéhez.