A korábban megkezdett uralmi-teológiai szituációs bizonyságtétel második része. Jó példa arra, hogy a domíniumteológiát lehet egyesíteni még a “gyengédebb”, finomabb hangvétellel is. Néhány fontosabb részt kiemeltünk, oktatásról, munkahelyről, szabadidőről, technológiáról, környezetvédelemről, államhatalomról, a szociális államról.

34-40: Isten új népe

34.Világunkban,
ahol sokan egyedül járnak,
névtelenül a tömegben,
itt a Sátán és gonosz erői
keresik, kit szórhatnának szét, kit különíthetnének el;
de Isten, Krisztusban való kegyelmes kiválasztása által,
egy új közösséget gyűjt össze –
azokat, akik Isten ajándéka által
Krisztusba vetik bizalmukat.
Az új közösségben
mindenkit szívesen fogadnak:
a hajlék nélküliek hazajönnek,
a megtörtek gyógyulást találnak,
a bűnösök újrakezdhetik,
a megvetettek megbecsülést találnak,
a legkisebbeket is tisztelik,
és az utolsók az elsők.
Itt a Lélek vezet
és a kegyelem árad.

Az új közösségről lsd. 1 Pt 2:4-7; a Sátán támadásairól 1Pt 5:8-11; a kegyelmes üdvözlésről, Mt 11:28-30 és 1Pt 5:5-7.

35.Az egyház azok közössége
akik Úrnak vallják Jézust.
Az egyház Krisztus menyasszonya,
választott partnere,
akit Jézus szeret és aki Jézust szereti:
örömét leli jelenlétében,
imában keresi őt –
elcsendesedik szeretete misztériuma előtt.

A megvallásról, lsd. Mt 10:32-33; az egyházról, mint Krisztus menyasszonyáról, lsd. Ef 2:6; 5:21-33; 1 Jn 3:11-17; 4:13-21; és Jel 21:9.

36.Új életünket Krisztusban
ünnepeljük és tápláljuk
a gyülekezetek társaságában,
ahol Isten nevét dicsőítjük,
hallgatjuk a hirdetett Igét,
megtanuljuk Isten útjait,
megvalljuk bűneinket
felajánljuk imáinkat és ajándékainkat,
és ünnepeljük a sákramentumokat.

Az egyház istentiszteletéről lsd. Mt 6:5-15; 28:18-20; Apcs 2:41-47;
Rm 10; és 1Kor 11:17-34.

37.Isten találkozik velünk a sákramentumokban,
közli velünk kegyelmét
víz, kenyér és bor által.
A keresztségben,
akár az újonnan születettet,
akár az újonnan megtértet,
Isten emlékezteti és biztosít minket
Krisztussal való egységünk felől a szövetségi szeretetben,
bűneink elmosatása által,
és a Szentlélek ajándéka által-
cserébe szeretetünket és hálánkat várja.

Mt 3:13-17, a Mt 28:19-cel együtt leírja a keresztség szereztetési igéit. Az, hogy a keresztség gyerekeknek is szól, éppúgy, mint felnőtteknek, valamint, hogy a Szentlélek ajándéka kíséri, az az Apcs 2:28-39-ben van leírva. [a hitvalló gyerekeknek szólhat, azonban az Apcs 2 egyáltalán nem igazolja, hogy tudatlan csecsemőknek is szólna a keresztség, ezzel foglalkozunk máskor – a szerk.] A Titusz 3:5 a keresztséget a bűnök lemosásának hívja. A Rm 6:1-11 és Gal 3:27 megmutatják miként formál minket a ker., mint Krisztus tagjait. 1Kor 10:1-10 rávilágít, hogy a keresztség önmagában nem garanciája az üdvöségnek.

38.Az Úr vacsorájában, Krisztus felajánlja
saját megfeszített testét és kiontatott vérét
népének,
részt biztosít nekik
halálában és feltámadásában.
A Szentlélek által, táplál
feltámadásával
és összeköt minket egymással
amikor megosztozunk a kenyéren és boron.
Örömmel fogadjuk ezt az étket,
közben amikor esszük, hisszük
hogy Krisztus a mi életadó ételünk és italunk
aki el fog jönni ismét
hogy meghívjon minket a Bárány mennyegzőjére.

Mt 26:17-29 és a párhuzamos igehelyek leírják az Úrvacsora, mint evangéliumi sákramentum alapítását. Az úrvacsora jelentéséről lsd. 1Kor 5:7-8; 8-1-13; 10:14-21; és 11:23-26. Lsd. még Jézus erélyes szavait a saját úrvacsorai jelenlétéről a Jn 6:48-58-ban.

39.Az egyház a gyülekezete
olyan bűnösöknek, kiknek bűnei megbocsáttattak, és akik szentnek hívattak el.
mint akik Isten türelmes kegyelme által megtértek,
türelemmel viszonyulunk másokhoz
és együtt megvalljuk szükségünket
a kegyelem és megbocsátás iránt.
Krisztus jelenlétébe visszaállítva,
élete által formálva,
ez az új közösség megéli
Isten megbékítő kegyelmének folytatódó történetét,
hirdeti az új teremtést,
és egy olyan világért munkálkodik, ahol igazság és béke honol.

Az egyházról, mint egy megbocsátott közösségről, amely szentségre hívatott , lsd. Ef 1:3-7; az egymással való türelmes bánásmódról Gal 6:1-5 és Kol 3:12-14; a vallástétel és helyreállítás szükségességéről 1Jn 1:8-2.6; Isten megbékítő szeretetének megéléséről, amely az új teremtés része, 2 Kor 5:17-21 és 1Jn 3:16-17.

40.Szánjuk, hogy az egyház
amelynek egy a Lelke, egy a hite és egy a reménye,
átfog minden időt, helyet, rasszt és nyelvet,
mégis töredezett közösséggé vált egy töredezett világban.
Amikor küzdünk
az evangélium igazságáért
és Isten által követelt igazságosságért,
imádkozunk bölcsességért és bátorságért.
Amikor büszkeségünk vagy vakságunk
Isten háznépének egységét akadályozza,
megbocsátást keresünk.
Ámulunk, ahogy az Úr összegyűjti a törött darabokat
hogy munkálkodjanak
sőt, még meg is áld minket
örömmel, új tagokkal,
és az egység meglepő bizonyítékaival.
Odaszánjuk magunkat, hogy keressük és kifejezzük
azok egységét, akik Jézust követik,
és imádkozunk a testvérekért és nővérekért
akik szenvednek a hitükért.

Az egyház egységéről, lsd Jn 17:20-23 és Ef 2:11-22; 4:1-16.

41-54:Isten népének küldetése

41.Isten küldetéséhez kapcsolódva,
az egyház elküldetett
a királyság evangéliumával,
hogy mindenkit arra hívjon, hogy megismerje és kövesse Krisztust
valamint, hogy mindenkinek hirdesse
azt a bizonyosságot, hogy Jézus nevében
van a bűnöknek bocsánata
és egy új élet mindenkinek, aki bűnbánatot tart és hisz.
A Lélek elhív minden tagot
hogy ölelje át Isten misszióját
a saját közvetlen szomszédságában
és a világban:
etesse az éhezőket,
inni adjon a szomjasoknak,
üdvözölje az idegeneket,
öltöztesse a mezíteleneket,
gondoskodjon a betegekről,
és szabadítsa meg a börtönben sínylődőket.
Bánjuk, hogy e feladatokat más kevesekre hárítjuk,
mivel ez a misszió a mi életünkben is centrális fontosságú.

Isten küldetésében való részvételünkről lsd. Mt 28:18-20; Lk 24:45-49, és Jn 17:18; arról, hogy a missziónk túlmegy a helyi közösségen lsd. Mt 24:14 és Apcs 13:1-3;  az emberek igényeinek megtalálásáról, Mt 25:31-46 és Lk 4:18-19; valamint a küldetés központiságáról lényünkben Jn 20:21.

42.Egy Istentől elidegenedett világban,
ahol a boldogságot és békét sokféle néven kínálják
és milliók szembesülnek nehéz választásokkal,
mi tanúskodunk –
a más utat követők miatt –
az egyedüli nevében, akinek nevében üdvösség van:
Jézus Krisztus nevében.
Jézusban, Isten megbékíti a világot magával.
Isten szereti a teljes teremtettséget;
könyörülete nem ismer határokat.

Krisztus kizárólagos igényeiről, lsd. Jn 14:6 és Apcs 4:12; Isten szeretetéről és könyörületéről a világ iránt lsd. Mt 9:36-38 és Jn 3:16. [ez természetesen nem zárja az elvetettek és gazok gyűlöletét sem, amelyről számos zsoltár is szól lsd. az Isten érzelmei fület oldalt – a szerk.]

43.Jézus Krisztus mindenek fölött uralkodik.
Ezt az Urat szolgálni azt jelenti,
hogy ott szolgáljuk, ahol éppen vagyunk
anélkül, hogy beleolvadna
a fény a sötétségbe,
a só a romlott világba.

Jézus uralmáról az egész világ fölött, lsd. Fil 2:9-11; Kol 1:15-20; és Jel 11:15; világossággá, fénnyé, sóvá lételről és meg nem alkuvásról lsd. Mt 5:13-16 és Rm 12:1-2.

44.Az élet ajándék Isten kezéből,
aki mindeneket teremtett.
Hálásan fogadjuk ezt az ajándékot,
A Teremtőnek tisztelettel adózunk,
minden ellen tiltakozunk és ellenállunk,
amely árt és visszaél vele, vagy csorbítja az élet ajándékát,
legyen az abortusz, környezetszennyezés, mohóság,
függőség, vagy hiábavaló kockázatok.
Mivel ez egy szent feladat,
minden életet csodálunk és tisztelünk,
kiváltképpen a legsebezhetőbbek életét –
legyenek éppen a méhben növekvők,
fogyatékkal vagy betegséggel vertek,
vagy éppen haldoklók.
Amikor döntéseket kell hoznunk
az élet határterületein,
a közösségben keresünk bölcsességet,
Isten Igéjétől és a Lélektől vezérelve.

Minden élet tiszteletéről lsd. Deut 5:17 és Zsolt 104:14-30 és 139:14-16. A testünk a Szentlélek temploma 1Kor 6:19-20.

45.Mivel Isten férfivá és nővé, a képére teremtett minket,
egymás egyenlőként tiszteljük,
nem fitogtatjuk és nem élünk vissza nemiségünkkel.
Jóllehet szerepeink és képességeink különböznek,
ügyelünk rá, hogy ne korlátozzuk Isten ajándékait és elhívását
a kulturális körülményeinknek és elvárásainknak megfelelően.
A szexualitás félresiklott a bukott világunkban –
megtörtség, visszaélés, pornográfia és magányosság ennek az eredménye-
de Krisztus megújuló munkája reményt ad
a rendre és gyógyulásra
és körbeveszi a szenvedőket
a könyörületes közösséggel.

Férfi és nő egyaránt Isten képe: Gen 1:26-27 és Gal 3:27. A szexuális aberrációkról mint a bűn következményéről lsd. Rm 1:24 és 1kor 6:15-20.

46.Isten családja vagyunk,
együtt szolgáljuk Krisztust a keresztény közösségben.
Egyedülállóként egy ideig, vagy egy életen át,
Isten szolgálatának szenteljük magunkat,
szeretetünket és szolgálatunkat ajánljuk
a királyság építésére.
Házasan, élethosszig tartó hűséges kapcsolatban,
ugyanerre ajánljuk fel szolgálatunkat:
a királyság építésére,
az Úr útjainak tanítására és utánzására
hogy gyerekeink megtudják
Jézus Úr,
és, hogy megtanulják használni ajándékaikat
életükben örömteli szolgálattal.
Barátságban és családi életben,
egyedülállóként és házasként,
szülőként és gyermekként,
Isten szövetségi szeretetét tükrözzük vissza.
Sajnáljuk a válások gyakoriságát
és a társadalmainkban uralkodó önző individualizmust.
Istenhez tartozunk.

Lsd. az apostol értekezését az egyedülállóságról és házasságról az 1Kor 7-ben. A tanítás fontosságáról és az Úr útjainak követéséről lsd. Deut 6:4-9; Péld 22:6, és Ef 6:1-4. Jézus tanítása a válásról Mt 19:1-12 és Mk 10:1-12. Az, hogy közösen kell tükröznünk Isten szeretetét, a Jn 13:34-35-ben és a teljes 1 Jn-ban található.

47.Istent szolgálva
akiben minden dolgok összeállnak,
közösségeinkben az egészséges oktatást támogatjuk
fenntartunk iskolákat és tanításokat
ahol és amikor Isten igazsága sugárzik minden tanított dologból.
Minden diák,
képességre, fajra vagy vagyonra való tekintet nélkül,
Isten képét viseli magán
és olyan oktatást érdemel
amely segít neki, hogy teljességében felhasználhassa ajándékait.

Az oktatás fontosságáról lsd. Deut 6:1-9 és Péld 4:1-9; Isten világosságának fontosságáról, Zsolt 119:105; Krisztus központi helyéről Kol 1:17; az egyforma elfogadásról Jk 2:1-13.

48.Feladatunk Istentől való elhívás.
Többért dolgozunk, mint egyszerű fizetés
többért, mint egyszerű profit
így a kölcsönös tisztelet
és a javak s képességek igazságos használata
fogják átformálni a munkahelyeket.
Noha pénzt keresünk és profitálunk,
segítjük felebarátainkat
hasznos termékek és szolgálatok adományozásával.
Globális gazdaságunkban
a jelentőségteljes munka mellett állunk ki
és a korrekt munkabérek mellett mindenki számára.
Az Úr hozzánk való nagylelkűsége miatt
szabadon és örömmel adakozunk
pénzünkből és időnkből.

A munka helyéről: Gen 2:15, Ex 20:9, Ef 6:5-9, és 2Thessz 3:6-13; a munkahelyi igazságosságról Ezék 34 és Jak 5:1-5; a nagylelkűségről, 2 Kor 9 és 1 Thessz 4:9-12.

49.A Pihenés és szabadidő Isten ajándéka
amely pihentet és felszabadít
hogy felfedezhessünk és kutathassunk.
De megvalljuk
hogy gyakran munkamániánk
még a pihenésünkbe is beszivárog
továbbá, hogy ez az internetvilág a maga kísértéseivel
eltorzítja szabadidőnket.
Emlékeztetjük egymást, hogy
Teremtőnk pihent és nekünk is ezt szánta,
ezért bizalommal telten keressük a magunk pihenését
és egyszerűbb módon szórakozunk.

A pihenésről, lsd Gen 2:2-3 és Deut 5:12-15; a szabadidő helytelen használatáról, Fil 4:8-9 és Ef 4:17-32.

50.Hálásak vagyunk a fejlődésért
a tudomány és technológia terén,
részt veszünk a fejlesztésükben,
ezzel gondoskodunk a teremtésről
és tiszteljük az élet ajándékát.
Üdvözöljük a felfedezéseket, amelyek meggátolják vagy gyógyítják a betegségeket
és amelyek segítik az egészséges életmódot.
Tiszteljük az embriók életét;
minden új felfedezést,
legyen az akár tudományos vagy orvosi természetű –
elővigyázatosan közelítünk meg,
Isten akaratát keresve.

A Gen 1:28-31 és 9:1-7-ben Isten az emberiségnek azt a jogot és felelősséget adja, hogy törődjön a teremtéssel és fejlessze azt; az emberi technológia korlátairól és a helyes használathoz szükséges isteni bölcsességről, lsd Jób 28; a teremtés folytatódó jóságáról és arról, hogy imádságos lelkülettel kell hasznosítani lsd. 1 Tim 4:4-5.

51.Sajnálkozunk rajta, hogy visszaélünk a teremtéssel
és, hogy ez maradandó károkat okozott
a világnak, amely nekünk adatott:
vízforrások és a talaj szennyezése,
a lég szennyezése,
klímaváltozás,
és a föld károsítása.
Isten minden teremtményének
megbecsülésére szánjuk magunkat,
és annak, hogy megvédjük őket a károkozástól és a kipusztulástól,
mert a világunk Istenhez tartozik.

Gen 1:28-29; 7:1-5; Zsolt 8; és Rm 8:18-25 azt tanítják, hogy mi vagyunk megbízva, hogy a földről gondoskodjunk.

52.Először Istennek engedelmeskedünk;
tiszteljük az uralkodó hatóságokat,
mivel Isten akaratából vannak helyükön:
imádkozunk a vezetőinkért,
azon munkálkodunk, hogy befolyásoljuk a kormányzatokat –
csak akkor állunk ellen nekik, amikor Krisztus és a lelkiismeret megköveteli.
Hálásak vagyunk a szabadságért
amit sok országban élvezhetnek az állampolgárok;
együtt érzünk azokkal, akik elnyomás alatt élnek,
és a félelem nélküli szabad életet kívánjuk nekik.

Rm 13:1-7 a kormányzó felsőbbség tiszteletét tanítja (lsd. még 1 Pt 2:13-17); Jel 13 plasztikusan leírja, milyen, amikor elromlik a kormányzat. Kol 1:16 azt tanítja, hogy a felsőbbség és hatalom mind Jézustól erednek; Ef 6:12 figyelmeztet minket, hogy tekintélyt és hatalmat megfertőzheti a gonosz.

53.Felhívjuk minden kormány figyelmét, hogy tegye a közjót
és, hogy megvédje az egyének, csoportok és intézmények
jogait és szabad mozgásterét
hogy mindenki tehesse a saját feladatát.
Arra bíztatjuk a kormányzatokat és magunkat is arra szánjuk
hogy megőrizzük a gyerekek és idősek
jogait, a visszaélésektől megvédjük őket,
hogy igazságot vigyünk a szegényeknek és elnyomottaknak,
hogy elősegítsük a szabadságot a különféle területeken
hogy szabadon szólhassunk, szabadon dolgozhassunk, szabadon járhassunk istentiszteletre és szabadon társulhassunk.

A kormányzatoknak általánosságban igazságosan kell működniük, és az, ahogy egy kormányzat a szegények és gyengék ügyét kezeli, az fő mércéje annak, hogy az adott társadalom mennyire elkötelezett az igazság felé – mindezt az összes próféta tanítja és sok zsoltár is, mint a Zsolt 72.

54.A Béke fejedelme követői
békéltetőknek hívatnak,
harmóniát és rendet hirdetnek
és helyreállítják, ami eltörött.
Felhívjuk a kormányzat figyelmét arra, hogy a békéért munkálkodjon
és, hogy helyreállítsa az igaz viszonyokat.
Helytelenítjük a fegyverek terjedését
a világunkban és az utcáinkban
a velük járó kockázatok miatt
és a szörnyűségek miatt, amellyel fenyegetnek.
Minden nemzetet arra hívunk, hogy csökkentse fegyverarzenálját
akkorára, amely az igazság és szabadság
biztosításához szükséges.
Kötelezzük magunkat, hogy békés úton járjunk,
megvalljuk, hogy világunk Istenhez tartozik;
ő a mi biztos védelmünk.

Ézs 2:1-4 kifejezi, hogy Isten békét akar, amint Jézus mondta “Áldottak a békéltetők …” (Mt 5:9).

55-58: Az új teremtés

55.Az új teremtés iránti reményünk, nem kötődik ahhoz
hogy emberek mire képesek,
mivel mi hisszük, hogy egy nap
Isten uralmának minden kihívója
össze lesz zúzva.
Királysága teljességében el fog jönni,
és az Úr uralkodni fog.
Jövel, Urunk Jézus, jövel.

Erről a reményről, lsd. 1 Pt 1:3-12, 2 Pt 3:3-13; 1 Thessz 4:13-5:11 és Jel 11:15.

56.Vágyunk arra a napra
amikor testünk feltámad,
az Úr eltörli könnyeinket,
mi pedig örökké Isten jelenlétében lakozunk.
Elfoglaljuk helyünket az új teremtésben,
ahol nem lesz többé halál
sem gyász, sem sírás, sem fájdalom,
és az Úr lesz a mi világosságunk.
Jövel, Urunk Jézus, jövel.

A királyság eljöveteléről lsd. Mt 24; Apcs 1:10-11, 1 Thessz 4:13-5:11; és Jel 19:11-16. Az 1Kor 15 a test feltámadásáról beszél, Jel 21:4 a könnyek eltöröltetéséről és a Jel 21:22-27 a menny világosságáról.

57.Azon a napon
szemtől szemben látni fogjuk Megváltónkat,
a feláldozott Bárányt és diadalmas királyt,
aki igaz és kegyes.
Mindent helyreállít,
megítéli a gonoszt, és elítéli a bűnöst.
Félelem nélkül nézünk szembe azzal a nappal,
mert a Bíró a mi Megváltónk,
akinek kiontott vére igazzá tesz minket.
Magabiztosan élünk,
várva eljövetelét,
naponta felajánljuk neki életünket –
kedves tetteinket,
hűségünket, és szeretetünket –
tudván, hogy Isten beleszövi
még bűneinket és szomorúságunkat is
az ő szuverén tervébe.
Jövel, Urunk Jézus, jövel.

Jel 5 leírja az Oroszlánt és a Bárányt. Az Úr igaz ítéleteiről, lsd. Jel 19:1-10. A nagy sokaság képe, akik Krisztusban igaznak hívatnak, megtalálható a Jel 7:9-17-ben. Annak felfogása, hogy Isten minden dolgot akarata szerint igazgat megtalálható többek között a Rm 8:28-29-ben.

58.A teljes teremtéssel együtt
csatlakozunk az énekhez:
“Méltó a Bárány, a megölött,
hogy hatalmat és gazdagságot kapjon
és bölcsességet és erőt
és becsületet és dicsőséget és dícséretet!”
Papok királyságává tett minket
hogy Istenünket szolgáljuk,
és mi fogunk a földön uralkodni.
Isten lesz minden mindenekben,
igazság és béke fog honolni,
minden újjáteremtetik,
és végre minden szem meglátja
hogy a világunk Istenhez tartozik.
Hallelúja! Jövel, Urunk Jézus!

Ezen bekezdés képi anyagáról lsd. Ex 19:5-6, Ézs 40, 1 Pt 2:9-10 és Jel 4-5.


forrás: www.crcna.org