Egy általános összefoglalás a lehetséges válóokokról.

Johannes Althusius (1557-1638)

§ 105 Továbbá, Barclay mondja, hogy a férj a felesége fölött áll, tehát a király is teljesen fölötte áll a királyságnak. De én azt mondom, hogy a férj felsőbbsége és hatalma a feleség fölött a házasságból ered. És csak egy időre és feltétellel adatik, azaz, hogy addig tart, amig a házasság tart, tehát, hogy amig a házasság fel nem bomlik házasságtörés, elhagyás, vagy halál okán. Amikor a házasság felbomlik, akkor férji hatalom a feleség fölött szintén véget ér. Hasonló súllyal bir, mint az elhagyás, ha a férj türhetetlenül kegyetlen, és ellehetetleniti a feleségnek, hogy az vele éljen. Az ilyen javithatatlan kegyetlenség, mely veszélyes az életre és egészségre, a teológusoktól szintén olyan minősitést kap, mely felbontja a házasságot. Ilyen esetekben megvédik a válást a Szentirás tekintélyével.

Egyik kötelék sem szigorúbb, mint a házasságé, mely isteni tekintély alapján feloldhatatlannak rendeltetett. És mégis felbontatik a a fentebb felsorolt okok esetén.

Ugyanezeket a válóokokat sorolja a többi ortodox protestáns gondolkodó is, mint pl. Melanchton, Béza, Turretini stb. De az érvényes ószövetség alapján még ennél is több helyzet képzelhető el, miután törvényesen beállhat egy elvált állapot. Néhány fontos tudnivaló: a törvényes válás nem rekeszt ki valakit a jövőbeli későbbi házasság lehetőségéből, akármennyiszer is történjen. Valamint az elvált fél egyházi elöljárói tisztségre továbbra is jogosult.

Ezek olvasóink számára alapvető biblia jognak tűnhetnek, de mivel magyarra leforditották a három álláspont a válásról cimű könyvet, résen kell lennünk. Ebben a könyvben ugyanis több olyan kisegyházi, pietista vélemény kerül népszerűsitésre, mely szerint válás csakis megcsalás esetén, vagy még akkor sem jöhet szóba – tehát a könyv végletesen szigorú álláspontokat terjeszt. A protestáns ortodoxia ezzel szemben nagyon józan válóhelyzeteket állapitott meg anélkül, hogy túlzott engedékenységbe esett volna (mint pl. a posztmodern erkölcs, mely szerint, ha valaki újra szerelmes lesz valaki másba, akkor akár újra is házasodhat kedve szerint).

A másik dolog, amit meg kell magyarázzunk az a házasság érvénytelenitése fogalom. A római katolikusok időnként azzal büszkélkednek, hogy náluk nincsen válás, mert az érvénytelenités nem válás, bezzeg az erkölcstelen protestánsok. Namost ez egy nagy lóditás, mint szokott lenni. Náluk a pápai érvénytelenités felel meg a válásnak, a hiveik ehhez folyamodnak tömegével ha másodjára is templomi esküvőt akarnak. Ezzel szemben a protestantizmusban érvénytelenitésnek nincs jelentős szerepe, hiszen nálunk nincs hamis egyházszervezeti tekintély, aki szabadon érvényesithetne vagy érvénytelenithetne egy állapotot. Mégis nálunk is létezik, amikor érvénytelennek és nem elváltnak mondunk egy házasságot: érvénytelennek tekinthető egy házasság, ha

-az azonos neműek között köttetett meg (pl. az egyik fél transzszexuális transzvesztita, illetve jogilag ellentétes nemű)

-tiltott rokonsági fokokon belül köttetett meg, azaz vérfertőző

-egyesek szerint a poligámia is ilyen (bár erről megoszlanak a vélemények a misszionárius mozgalmak korában)

Forrás: Althusius, Johannes. Politica .