A fenti videó szövegét a feliratozás komplikáltsága miatt egyszerűen leírva alább közöljük:

“A diszpenzacionalizmus és törvény kapcsán azt látjuk, hogy a diszpenzacionalisták a zárójel elméletben hisznek, miszerint a prófétai óra megállt, amikor a zsidók elutasították Jézust, mint Messiást, tehát minden, amit az Ószövetség a törvényről tanít, az nem érvényes az egyház korában, hanem csak a milleniumban lép életbe, mi pedig ebben a zárójeles korban vagyunk, ebben a szakaszban csak az Újszövetségben van számunkra törvény.

Ezzel az a gond, hogy az Újszövetség a törvény tekintetében az Ószövetségen alapszik: emlékszem egyszer vitáztam egy diszpenzacionalistával és tulajdonképpen David Chilton volt, aki [először] felvetette a kérdést, hogy akkor mi a helyzet a bestialitással (amikor valaki állatokkal közösül – a ford.), én pedig feltettem ezt a kérdést ennek a diszpenzacinalista írónak, ennek az egyébként nagyon híres írónak: hogy mit tenne egy olyan lelkésszel aki kapcsolatba került a bestialitással;
és ő azt válaszolta, hogy mivel az Újszövetség nem tiltja, ezért semmi rossz nincs benne; namost a többi diszpenzacionalista jelenlevő elhatárolódott ettől az állásponttól, és azt vetették ellen, hogy ez elutasítandó, de azért, mert az Újszövetség paráznasággal kapcsolatos tiltása alá esik; csakhogy én ekkor arra kérdeztem rá, hogy hogyan definiálhatjuk az ÚT-beli paráznaság szót?

Erre ők csak mosolyogtak és azt mondták, hogy ennek definícióját az Ószövetségből ismerjük. Még azt is elismerték, hogy amikor Jézus használja a paráznaság szót, akkor annak jelentése bizonyos Ószövetségi törvények összeállításán alapszik, amelyek leírják, hogy mi a paráznaság; az 1 Tim 1. fejezet nagyon konkrét a törvény alkalmazását illetően: és azok Ószövetségi törvények! Pál a munkások fizetéséről beszél, és a pásztor fizetéséről; továbbá egy nehezen érthető törvényt is felhoz az állatokról: nyomtató ökörnek ne kösd be a száját, amit aztán emberi viszonyokra alkalmaz, alkalmazott és munkaadó viszonyaira; tehát, ha nincs Ószövetségünk, ami eldöntené, hogy hogyan alkalmazzuk ezeket az újszövetségi törvényeket, akkor nem lehet tudni, hogy hogyan kellene az újszövetségi törvényeket alkalmazni;
a diszpenzacionalisták ezért dilemmában vannak, mivel ők lényegében leszelték az újszövetségről az ószövetséget, de még ebben sem tudnak következetesek lenni.”


A fentebbi idézet jó példa arra, hogy a Bibliában szereplő konkrét törvényekhez nem lehet a teonomizmust mereven ellenezve hozzáállni. A bölcsebb teológusok ezt mellesleg jellemzően belátták, innen ered szigorú újkori protestáns társadalom hagyományos képe (Genf, Új-Anglia stb.), és az angolszász jogrendszer is.

Gary DeMar rövid életrajza: Gary DeMar  a pennsylvaniai Pittburgh külvárosában nevelkedett. A Western Michigan University-n (1973) és a Reformed Theological Seminary-n (1979) végzett. Kutatóként és íróként tevékenykedett az American Vision Keresztény Világnézeti szolgálatban (Christian Worldview ministry American Vision) 1980-tól, amelynek 1984-től elnöke is. Ma az American Vision nyugalmazott munkatársa, ahol előad, kutat és ír is különféle világnézeti témákban. Gary 30 különféle témájú könyv szerzője – híres művei: “America’s Christain History” (Amerika keresztény történelme”, “God and Government” (Isten és kormányzat), “Thinking Straight in a Crooked World” (Korrektül gondolkozni egy hamis világban), “Last Days Madness” (Tribulációs téboly).  Gary meginterjúvolta már a Time magazin, a CNN, az MSNBC, a FOX, a BBC és Sean Hannity is. Sok rádiós és televíziós interjúban szerepelt, beleértve a Hank Hanegraff féle “Bible Answer Man,”-t, és a Tim Wildmon és Marvin Sanders által vezetett “Today’s Issues”-t. Vele készült interjúkat olyan újságok is lehoztak, mint a Washington Times, Toledo (Ohio) Blade, a the Sacramento Bee, az Atlanta Journal-Constitution, Marietta Daily Journal, San Francisco Chronicle, The Orlando Sentinel, vagy a the Chicago Tribune.