Alább egy részletet olvashatunk a csodákról Archibald Alexander (princetoni professzor 1772–1851) rendszeres teológiai előadásaiból:


100. Mi a csoda?

A szó a csodálkozás fogalmából ered. [Az angol nyelvnek két szava van a csodára: miracle és wonder. A. H. itt a miracle szó eredetét a wonderre vezeti vissza.]
Még konkrétabban, a csoda olyan hatás, jelenség, amely a dolgok rendes, hétköznapi folyása ellenére történik, vagy pedig látványos empirikus eltérés a természet törvényeitől.

101. Beszélhetünk-e többféle csodáról?

Igen.
1. Vannak olyan csodák, amelyeket csak Isten vihet véghez, ugyanis ezek mindenhatóságot követelnek meg.
2. Azonban vannak olyan csodák, amelyek [csak] természetfeletti hatalmat igényelnek – ezek végbe mehetnek a jó és gonosz lelkek [középlények] által is.

102. A csodák bizonyítják az isteni eredetet?

Igen, ezek Istenről tesznek tanúbizonyságot, annak a tanításnak igazáról, amely érdekében előhívták őket.
Tekintélyüket azzal sem lehet csökkenteni, ha megjegyezzük, hogy még a démonok is tettek csodákat.
Ugyanis ez az ellenvetés csak a második fajtájú csodák ellen szól, és azok is mindig bizonyos körülmények között valósulnak meg, amelyek alapján meg lehet határozni az eredetüket.

103. Elégséges egy tanúbizonyság arra, hogy bizonyítson egy csodát?

Igen. Nyilvánvaló, hogy lehetséges, hogy egy csoda olyan körülmények között történjen, amely körülmények a megtévesztést lehetetlenné teszik.

104. Mi volt Hume érve a csodák ellen, és miként lehet megválaszolni?

Hume azt állította, hogy a tapasztalattal szembe menne, ha akár csak egy csoda is igaz lenne, viszont nem megy szembe a tapasztalattal, ha a csodáról szóló tanúbizonyság hamis.
Ezért úgy gondolta, hogy a csodák ellenében felhozott érv erősebb, mint bármilyen mellettük felhozható beszámoló.
Hume érve azon az elven alapszik, hogy az a tapasztalat alapja, hogy a beszámolókat elhisszük. Ám éppen ennek az ellenkezője az igaz, hiszen a legtapasztaltabbak általában azok, akiknek a legkevésbé hisznek. Hume gondolatmenetét teljes mértékben cáfolja Dr. Campbell, Dr. Gleig, prof. Prince stb..

105. A Szentírás csodái mennyiben mások, mint a más könyvek csodái?

Más csodák tökéletlenek számukat, körülményeiket tekintve, vagy a róluk beszámoló emberek jelleme miatt, vagy eleve a csodák maguk olyanok, hogy be lehet tudni őket érzéki csalatkozásnak. Vagy pedig csak kísérleti jellegű csodák, eltúlzott történetek stb.. Lásd Paley “Evidences” című művét.

106. Elképzelhető lett volna az evangélium sikere csodák nélkül?

Nem: egy olyan rendszer, mint az Evangélium győzelme, a legegységesebb és nagyon erős ellenállással szemben, és csak a leggyengébb érvek felhasználásával, a csodák feltételezése nélkül – nagyobb csoda lett volna, mint bármelyik Szentírásban felsorolt csoda.

107. Lehetséges, hogy a Krisztusról tanúbizonyságot tevők tévedtek?

Nem.

113. Ha a csodák olyan fontosak a kijelentés bizonyítására, akkor miért szűntek meg?

Azért, mert a gyakoriságuk lerontaná a tekintélyüket, mivel az esetben nehéz lenne megkülönböztetni a hétköznapi természeti eseményektől való eltéréseket.
Emellett egyéb okok is lehetnek, amelyeket nem ismerünk, így hát ezzel megelégszünk.

114. A csodák bizonyító ereje olyan fontos ma, mint egykor?

Igen! Jelenleg a csodákban való hitünk a [szentírási] tanúságtételen nyugszik; de kezdetben az empirikus tapasztalat volt az alapja.

115. Ha ma csodákat tennének a Szentírással ellentétes tanok bizonyítására, annak mi lenne a következménye?

Lehetetlen, hogy első típusú csodák történjenek a Bibliában tanítottak ellen, hiszen Isten nem tagadhatja meg magát; és ami pedig az efféle második típusú csodákat illeti, azok helytelen mivolta megbizonyítja gonosz eredetüket, és így lerombolja tekintélyüket.

116. Hogyan bizonyítja a prófécia az isteni kijelentést?

Úgy, hogy amellett érvel, hogy a jövő ismerete egyedül Istentől vezethető le.

123. Voltak valaha igaz próféciák a Bibliában leírtak mellett?

Nagyon valószínű, hogy sok Isten által inspirált emberi jövendőmondás nem lett feljegyezve a Bibliában, de mivel a jövő ismerete egyedül Istenhez tartozik, ezért soha nem lehetett olyan igaz prófécia, amelyet ne lehetett volna Istentől levezetni – közvetve, vagy közvetlenül.

251. Krisztus csodái bizonyítják Istenségét?

Igen, mert ezek közül némelyik mindenható, és így közölhetetlen hatalmat igényelt, jóllehet valakinek a saját belső erényei által nyilvánultak meg, ezért mondják az apostolok, hogy Krisztus nevében és hatalma által cselekszenek, Apcs 9:34.

322. Teremtő hatalommal rendelkezhet-e valamilyen teremtmény?

Nem. Először is, mert a teremtői hatalommal egyedül Isten rendelkezik: Ézs. 44:7,24. “Kicsoda olyan, mint én? Szóljon, mondja meg, sorolja fel, hogy mi történt, amióta hajdan népet alkottam; és mondják el a jövendőt, ami következik! Ezt mondja megváltód, az Úr, aki az anyaméhben formált: Én, az Úr alkottam mindent: egyedül feszítettem ki az eget, magam tettem szilárddá a földet.”
Így hát egyedül Ő bír a Teremtő névvel, mint közölhetetlen jellemzővel.
Másodszor, mert ez a különbségtétel az igaz Isten és a bálványok között. Jer 10:11-12.
Harmadszor, mert a teremtés végtelen hatalom munkája.
Negyedszer, mert minden teremtménynek rendelkeznie kell egy alannyal, amelyre hatást gyakorolhat, különben nem tud semmit sem tenni.

323. A csodatevés isteni hatalmat kíván meg?

Némelyik csoda igen, más csodák nem. És ha az embereknek valaha is szerep jutott az első fajtájú csodák létrehívásában, az a szerep nem lehet más, csak a morális közvetítő eszköz szerepe.


A Lecture Notes forrása: itt